A hagyományoknak megfelelően, a közgyűlés a hónap műtárgyával ismerkedett meg ma is. Ez rendhagyó módon egy élő közösség, a negyedszázada alapított Mendelssohn Kamarazenekar volt.
Napirend előtt egyedül Molnár Ernő, a Lokálpatrióták képviselője szólalt fel, aki javasolta, vizsgálják meg a szentkirályszabadjai reptér területének más célra való felhasználását. Hosszas fejtegetésére rövid választ kapott, Debreczenyi János leszögezte, a város az államtól kizárólag repülőtér építésre kapta meg a helyet.
Az érdemi munka a veszprémi rendőrség beszámolójával kezdődött. A Dr. Giczi Róbert rendőrezredes által beadott jelentéshez, több képviselőnek is volt kérdése. Molnár Ernő arra volt kíváncsi, hogyan áll a városban az új kamerák telepítése, illetve kíváncsi volt, van-e lehetőség egy új rendőrőrs és hozzá kapcsolódó rendőrlakások kialakítására a lakótelepen. A rendőrkapitány válaszából kiderült, a térfigyelő kamerák telepítése megrekedt, miután a húszemeletes társasház több millió forintot kér, hogy az épület tetején a szükséges antennákat elhelyezzék. Erre azonban nincs pénz, ezért keresnek más műszaki megoldásokat. Mind egy új rendőrőrs, mind új lakásokra nagy szükség lenne, ám az anyagi feltételek egyelőre nem biztosítottak.
Péterné Rózsa Mária a rendezvények nagy zaja és a randalírozások ellen kért komolyabb fellépést a rendőrségtől. Giczi József elmondta, a rendőrségnek van jogosítványa a csendháborítást meggátlására. Amennyiben ez nem történt meg, akkor az intézkedő rendőr hibázott.
Péterné Rózsa Mária
Baumgartner Lajos, a gazdasági bizottság elnöke a túlzott rendőri megjelenést kifogásolta az okmányirodánál - szembe állítva azzal, hogy a Cozma gyilkosság idején sem volt ekkora mértékű rendőri megjelenés. Ennek okát szerette volna tudni. Katanics Sándor MSZP-s képviselő szintén kifejtette ellenérzéseit az üggyel kapcsolatban, majd további folyamatban lévő ügyekre is rákérdezett, például az önkormányzatnál történt közokirat hamisításra. Debreczenyi János megjegyezte, Katanics Sándornak érdemei vannak abban, hogy több városi problémából botrány lett és a mai napig kap névtelen feljelentéseket. Katanics Sándor viszontválaszában kifejtette, képviselőként nem az a dolga, hogy szőnyeg alá söpörje a felmerülő ügyeket.
Katanics Sándor
Az okmányirodai akció részleteiről Derzsy Péter rendőrezredes, a főkapitányság bűnügyi igazgatója válaszolt. Úgy véli, nem helyes összehasonlítani az ügyet a Cozma gyilkossággal, hiszen ott egy ad-hoc bűncselekmény történt, ez utóbbinál viszont egy hosszas nyomozást követő, gondosan előkészített akcióról volt szó. Az okmányirodában hosszú évekre visszamenő korrupciós bűncselekmények zajlottak, az ott dolgozók egy része erről azonban nem tudott. A rendőrségi akciót nem lehetett előre bejelenteni, nehogy bizonyítékok tűnjenek el. Nem igaz, hogy az iroda munkatársait bilincsben vitték el, mindössze egy, labilis állapotban lévő hölgyön volt a kényszerítő eszköz mintegy tíz percre. Egyébként így is szabálysértést követtek el, mert kötelező az előállítottakra bilincset tenni. Ezzel kapcsolatban eddig egyetlen panasz sem érkezett a kapitányságra.
Bense László Erik elismerését fejezte ki a rendőrségnek, akik a csökkenő anyagi támogatás mellett is ellátják a rájuk kirótt feladatokat.
Domokos József kérdésére, miszerint milyen költsége van a rendezvények biztosításának, a rendőrfőkapitány nem tudott pontos adatokat mondani. Válaszolt azonban Katanics Sándornak: Giczi Róbert eredetileg négy kereszteződésben is szeretett volna kamerákat kihelyezni, azonban erre végül nem volt pénz. A statisztikák összesítése szerint a kamera elérte a célját, hiszen ma már csak egy-két autós halad át, ha piros a lámpa. A hozzá kapcsolt büntetések mértékét pedig nem a rendőrség találta ki.
Vereskuti Béla végül rákérdezett, mit tervez a rendőrség az utóbbi időben megnövekedett erőszakos bűncselekmények csökkentése érdekében. A rendőrfőkapitány elmondta, a leadott anyagban szereplő statisztikák nem csak a veszprémi kapitányság, hanem a főkapitányság számára végzett nyomozásokat is tartalmazza.
dr. Bense László Erik
Végül a testület elfogadta a rendőrfőkapitány beszámolóját.
A 2010-es Városi Közbiztonsági Kerettel kapcsolatban Molnár Ernő rákérdezett dr. Hudvágner Tamásnál, a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Tanács elnökénél, hogy kívánják-e tovább fejleszteni a nemrégiben kialakított KRESZ-pályát. A képviselő válaszában elmondta, amennyiben lesz pályázat, mindenképp tovább kívánják fejleszteni a pályát.
A temetőkről és a temetkezésről szóló napirend esetében Hartmann Ferenc, az MSZP frakcióvezetője, illetve dr. Szalay András az SZDSZ frakcióvezetője reményét fejezte ki, hogy ebben az ügyben jogszerűen járnak majd el.
dr. Szalay András
Ugyancsak Szalay András kérdezett rá a Pannon TISZK ügyére a 2009-es évi összefoglalóval kapcsolatban, miután Baumgartner Lajos beszámolt a sikeres pénzügyi belső ellenőrzésről. Debreczenyi János tájékoztatta képviselőtársát, megérkezett a TISZK könyvvizsgálói jelentése, amiről mindenki e-mailben fog tájékoztatást kapni.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat éves beszámolójával kapcsolatban ismét Baumgartner Lajos kérdezett, arra volt kíváncsi, kiterjeszthető-e a Szolgálat olyan öreg vagy mozgássérült személyekre, akik nem fogyatékosok, de mégis szükségük lenne rá. Arra is kíváncsi volt, növekedett-e a hajléktalanok száma a gazdasági válság hatására.
Baumgartner Lajos
A Szeretetszolgálat képviselője válaszában kifejtette, a törvényi szabályozás nagyon szigorú annak tekintetében, hogy kinek nyújthatnak segítséget. Azonban már tervezik a törvény módosítását.
Gyimesi Károly MSZP-s képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a városban több, a nyírségből idejött hajléktalan árul újságot, ezzel rontva az itteniek üzletét.
A szolgálat szakembere elmondta, a hajléktalanok mindig vándorolni fognak. Sokak számára jogos elvárás, hogy ne találkozzanak hajléktalanokkal a sétálóutcán. Ennek megoldására komoly együttműködés szükséges a hatóságokkal, egy koldusrendelet bevezetése lenne a legrosszabb lehetőség. Ma körülbelül 250 hajléktalan van a városban, a gazdasági válság során az építőiparban dolgozó, a munkájukért cserében szállást kapó embereket juttatta a hajléktalanok sorsára. Az iparág felvirágzása ezeknek az embereknek is ismét biztosítja a minimális körülményeket.
Végül napirendre tűzték a Takácskert területváltoztatására szóló tilalmának kérdését is. Horváth Gábor városi főépítész elmondta, nincs biztosíték arra, hogy az érintett területeken a szükséges infrastruktúrát a lakók kiépítik. Erre a törvény nem is kötelezi őket. Emiatt szükséges a tiltás bevezetése. Dr. Büki Szilvia címzetes főjegyző javaslatára a tilalom május 15-én lép hatályba.
