Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Mikola: Név szerinti szavazás kell az egészségbiztosítási törvényről

2008. május 24. 13:53 // Forrás: mno.hu
Ki kell derülnie: akik kétszer igent mondtak az egészségbiztosítási privatizációról szóló törvényre, igent mondanak-e annak elvetésére is. A Fidesz ezért név szerinti szavazást fog kérni az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezéséről döntő hétfői parlamenti voksoláson, mert az MSZP képviselői „össze-vissza beszélnek” – jelentette be Mikola István, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának fideszes alelnöke szombaton Budapesten. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom
Garanciát szeretnénk kapni arra, hogy a szocialista képviselők felállnak, és miután kétszer igent mondtak a privatizációra, most igent mondanak a törvény elvetésére is – közölte sajtótájékoztatóján az ellenzéki képviselő az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény felülvizsgálatáról szóló javaslatról, amelyről hétfőn dönt az Országgyűlés. Úgy fogalmazott: „Hadd lássa az istenadta nép, hogy a politikusok pálfordulása hogy történt meg”, hozzátéve, a Fidesz és a KDNP régóta szeretné elérni a jogszabály hatályon kívül helyezését, ezért a törvény elvetése mellett fog voksolni.
Mikola István szerint a név szerinti szavazást az is indokolja, hogy az MSZP képviselői „össze-vissza beszélnek” a visszavonás indokát illetően, egy részük a parlamenti vitában még mindig amellett érvelt, hogy a törvény jó, csak a Fidesz „kútmérgező, hisztériakeltő magatartása” és az ennek következtében kialakult összefogás akadályozta meg ennek a megvalósulását. „Egy másik részük azt mondja, soha nem akarta a magántőkét bevonni az egészségügybe, és ezért belátja, hogy ez a törvény rossz, és elveti ezt. Tehát össze-vissza beszélnek. Nevetséges a kommunikáció. Nem tisztult a fejekben a dolog” – mondta.
Mikola István közölte, a Fidesz azt is követeli, hogy a kormánypárt szakmailag, pénzügyileg és erkölcsileg is számoljon el. Hozzátette: le kell vonni az elmúlt másfél éves ámokfutás, „az egészségbiztosítási törvénynek nevezett történet” szakmai konzekvenciáját. Végig kell gondolni újra a bezárt intézetek, a „lemészárolt szakmák” sorsát – hangoztatta. A politikus szerint az elmúlt másfél év egészségpolitikájának következményeként lelki betegek laknak sátrakban a budai hegyekben, hajléktalanújságokat árulnak, és többen közülük már öngyilkosok lettek.
Mikola István szerint az orvosok és a nővérek külföldre vándoroltak, az egészségügyi intézmények ellehetetlenültek, súlyos emberi jogi sérelmek történtek. Egy kérdésre elmondta, azt akarják elérni, hogy állítsák vissza az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet. Magyarországon a népegészségügyi felmérések szerint csaknem egymillió szenvedélybeteg van – fűzte hozzá.
Mikola István közölte, azt is kezdeményezik, hogy a svábhelyi gyermekgyógyintézetet és a Schöpf-Merei anyavédelmi központot is állítsák vissza. Arra a kérdésre, mit gondol arról, hogy a jogszabállyal kapcsolatos népszavazást megtartják, a fideszes képviselő azt mondta, nincs semmiféle garancia arra, hogy néhány hónap múlva nem kezdik elölről az egészségbiztosítási rendszer privatizációját. A népszavazás hároméves garanciát adna – mondta.
Az Országgyűlés ezen a héten hétfőn kezdte az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvény felülvizsgálatáról szóló javaslat tárgyalását, jövő héten hétfőn szavaznak róla a képviselők. Az előterjesztés indoklása szerint a törvény hatályon kívül helyezése után visszaáll az elfogadása előtti társadalombiztosítási rendszer, és jogutód nélkül, kényszer-végelszámolással megszüntetik a 22 megyei egészségbiztosítási pénztárat. Nem az egész jogszabályt helyezik hatályon kívül, megmaradnak a felügyeleti tanács összetételére, az intézményi és a betegforgalmi listára, valamint az elszámolási nyilatkozat megszüntetésére vonatkozó rendelkezések. Ezek elhagyása – az indoklás szerint – egyes területek szabályozatlanságát eredményezné.

Beke G. László
további cikkek
Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os közélet Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kormányfő beszédében 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint a magyarok a szabad, demokratikus Európához való tartozását és összefogásának el nem vehető képességét is hangsúlyozta. ma 19:38 Von der Leyen: Magyarország világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható közélet Von der Leyen: Magyarország világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható Magyarország ismét elküldte a világnak a remény üzenetét: világossá tette, hogy a demokratikus visszacsúszás visszafordítható, a dezinformációt és a félelemkeltést le lehet győzni, a demokrácia jövője a nép kezében van - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pénteken, az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten, az Országházban tartott ünnepi megemlékezésen. ma 16:42 Elkészült a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének és oktatásának fejlesztésén dolgozó munkacsoport javaslatcsomagja közélet Elkészült a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésének és oktatásának fejlesztésén dolgozó munkacsoport javaslatcsomagja Elkészült az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumban nyáron életre hívott, a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek nevelésének és oktatásának fejlesztésén dolgozó munkacsoport tízpontos javaslatcsomagja. ma 9:56

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.