A magyar tudomány ünnepét 1997 óta tartják számon, hivatalosan pedig 2003 óta ünneplik az országban, minden évben november 3-án. 1825-ben ezen a napon ajánlotta fel Széchenyi István birtokainak egyéves jövedelmét ahhoz, hogy megalapítsák a Magyar Tudományos Társaságot.
Az évforduló alkalmával ilyenkor több napon át az ország számos felsőoktatási intézménye és tudományos szervezete programokat és ünnepségeket szervez, ráirányítva a figyelmet a magyar eredményekre és azokra a tudósokra, akik példája követendő az utókor számára is.
A hagyományokhoz hűen a Pannon Egyetem sem maradt ki ezen ünneplő intézmények sorából, ahol csütörtök délelőtt tartották a magyar tudomány ünnepségét.
Az eseményen dr. Gelencsér András, a felsőoktatási intézmény rektora beszédében hangsúlyozta, a tudomány az, ami képes lenne enyhíteni a világban jelenleg tapasztalható problémákon. Sőt, ha az emberiség jobban a tudomány felé fordulna, akkor számos negatívum megelőzhető lenne, nem csupán a tűzoltáskor lehetne alkalmazni a kutatási eredményeket.
Hozzátette, az emberiség azt hitte, már mindent megismert a világban, de időről időre bebizonyosodik, hogy „a Föld az emberiséggel együtt vakon repül a világűr árnyékában.”
Szerinte, ha az emberek nem játszanának orosz rulettet a Földdel, azaz nem kezdenének bele olyan dolgokba, amiknek nem tudják a végkimenetelét, akkor jóval biztosabb lenne a jövőnk is. Ezzel kapcsolatban pedig kiemelte, a tudománynak a politika és a gazdaság fölé kellene emelkednie, hogy enyhüljenek a mostani nehézségek.
A rektor beszéde után Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke videóüzenetét játszották le a jelenlévőknek. A professzor elmondta, a tudomány az egyetlen út a világ megismeréséhez, de minden utazáshoz szükség van társakra is, ezzel méltatva a tudományos csapatmunkát.
Hozzátette, minden kutatónak és a tudományos életben tevékenykedő embernek felelőssége, hogy megszerettessék velük és bevonják a fiatal generációt a munkájukba, ez most a kulcs a jövő szempontjából.
Az ünnepség további részében Padisák Judit, a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Akadémiai Bizottságának elnöke is köszöntötte a jelenlévőket, majd Csapó Benő, Prima Primissima-díjas neveléstudományi kutató tartott előadást Az oktatás fejlesztési stratégiájának tudományos megalapozása címmel.
Ezt követően ünnepi keretek közt felavatták Nemecz Ernő akadémikus, az egyetem egykori rektorának mellszobrát.
Nemecz Ernő legfontosabb tudományos eredményeit az agyagásványok kémiai tulajdonságainak, kristályszerkezetének, nómenklatúrájának és genezisének kutatása terén érte el, de a talajokban és kőzetekben lezajló ásványi átalakulások feltárása területén kifejtett munkássága is jelentős. Nevéhez fűződik többek között a Tokaji-hegységben tömegesen előforduló zeolitok leírása, a scarbroit, millerit és az 1TC politipiájú pirofillit magyarországi előfordulásának kimutatása. Belföldi terepmunkái mellett tanulmányutakon járt Csehszlovákiában, az NDK-ban, Angliában, a Szovjetunióban és Franciaországban. Nemecz Ernő akadémikus egyetemalapítóként 1949-ben érkezett Veszprémbe, ahol az egyetem létesítésével egyidőben alakult Ásványtan Tanszék vezetője lett. Tudományos munkássága és tanszékvezetői feladatai mellett 1953-1954. között a már önálló Veszprémi Vegyipari Egyetem dékánja, majd egy évtizeden keresztül, 1971-től 1980-ig rektora volt. 1990-től haláláig professor emeritusként segítette az egyetemen folyó munkát. A mellszobor, amit az ünnepségen avattak fel Lapis András szobrászművész alkotása.
Nemeczné dr. Nikolits Ilona, Nemecz Ernő özvegye és dr. Gelencsér András, rektor a szobor felavatásánál
Az ünnepség keretében átadták a város és az egyetem közti kapcsolat megerősítését is szolgáló díjakat is.
Elsőként a Volkra Ottó-díjat, amivel azt a személyt díjazzák, aki tevékenysége során kiemelkedő teljesítményt nyújtott Veszprém város és a Pannon Egyetem kapcsolatának erősítésében és a Pannon Egyetemmel történő együttműködés keretében meghatározott célok elősegítésében.
Idén a díjat Pósfai Mihály kapta, akinek dr. Gelencsér András, a város képviseletében pedig Brányi Mária, alpolgármester adta át az elismerést.
Dr. Pósfai Mihály 1987-ben szerzett geológus diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd ugyanitt kapott PhD fokozatot ásványtan tudományágban. Akadémiai doktori címét 2004-ben szerezte. Kutatásait több tudomány határterületein végzi. Legfontosabb kutatási eredményeit a légköri aeroszol részecskék mikroszerkezetének vizsgálata, a baktériumok mágneses nanokristályai képződésének és szerkezetének leírása terén érte el. Jelenleg a Balaton kémiai összetétele és a karbonátásványok képződése közti összefüggés áll kutatásai homlokterében. Aktív tudományos közéleti tevékenységet végez, mely során 2014-2020 időszakban a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának elnöke volt, valamint 2015. évtől jelenleg is az Akadémia rendes tagja. Nemzetközileg is jelentős tudományos munkáját számos hazai és nemzetközi szakmai díjjal ismerték el. Az elmúlt években az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottsága az „Év kutatója” elismerésben, az MTA „Akadémiai díjban”, Veszprém megye Príma díjban részesítette, továbbá Szent-Györgyi Albert-díjban, Széchenyi-díjban és Polinszky-díjban is részesült.
dr. Pósfai Mihály átveszi Brányi Máriától a díjat
Ezután a Polinszky-díjat adták át, melynek díjazottja Szalai István fizikus volt.
A Polinszky-díjat 2001-ben alapította a város a műszaki, természettudományos és gazdasági területen Veszprémben kiemelkedő érdemeket szerzett személyek munkájának elismerésére.
Dr. Szalai István 1981-ben szerzett okleveles fizikus diplomát a József Attila Tudományegyetemen, a Magyar Tudományos Akadémia doktora címét pedig 2011-ben szerezte fizika tudományból. Szalai István professzor úr több évtizedes oktatói, tudományos és vezetői tevékenységével meghatározó szerepet vállal a Pannon Egyetem Mérnöki Karának működésében. Két cikluson keresztül a Mérnöki Kar dékánja volt. A dékáni ciklusa alatt nyerte el a Mérnöki Kar a Kutató Kar címet, alapította meg a Soós Ernő Víztechnológiai Kutató-Fejlesztő Központot Nagykanizsán, illetve integrálta a zalaegerszegi mechatronikai képzést. Az utánpótlás nevelésben meghatározó szerepe van, a Vegyészmérnöki- és Anyagtudományok Doktori Iskola törzstagja, a doktori iskolában hét hallgatója szerzett PhD fokozatot. Anyagtudomány területén a mágneses fluidumok kutatását irányítja.Számos pályázat témavezetője, szakmai vezetője, tudományos munkáját pedig a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével, a Nagykanizsa Oktatásáért kitüntetéssel, illetve a Pro Universitate Pannonica Emlékérem Arany fokozatával ismerték el.
Dr. Szalai István a díjazás után
Az ünnepség további részében habilitációs címeket, valamint a VEAB által alapított „Az év kutatója” díjakat adták át, illetve több olyan elismerést, amivel a Pannon Egyetem munkatársait és kutatóit ismerte el.
