2023. április 2.
//
Áron névnap

Miről vagyunk hajlandóak lemondani a jövőnkért?

„Klímaváltozás, szorongás és szkepticizmus. Tények és tévhitek” címmel szerveztek konferenciát a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán.

A rendezvény az „Éghajlatváltozás Multidiszciplináris Nemzeti Laboratórium” pályázat keretén belül valósult meg, és rendkívül színes palettából válogathatott az, aki a klímáról különböző megközelítésekből akart tájékozódni. A kétnapos konferencia egyik kiemelt eseménye volt a Pannon Egyetem rektorának, Gelencsér Andrásnak a könyvbemutatója. Az Ábrándok bűvöletében a fenntarthatóság témakörét járja körül a természet- és mérnöki tudományok eszköztárával.

A rektor könyvbemutatóját a Pannon Köztérben tartották, a beszélgetés moderátora András Ferenc, a Nemzeti Labor társadalomtudományi projektjének vezetője volt, neves vendégei pedig Aczél Petra, kommunikációs szakember, Boros János filozófus, és természetesen Gelencsér András, a könyv szerzője volt. András Ferenc a rektor művéből központi elemeket emelt ki, és vetette fel a szakértők előtt.

András FerencAndrás Ferenc

A beszélgetés során számos olyan gondolat látott napvilágot, ami a közönség számára nem csupán új, de megfontolandó információ is volt. Bár a könyv nem túl szívderítő, vagy ahogy Gelencsér András fogalmazott, nem ajánlja esti olvasmánynak, mégis elhangoztak olyan javaslatok, amelyek pozitív módon megváltoztatnák szemléletünket a jövőre vonatkozóan. Hogy miért van szükség jelentős nézőpontváltásra, arra sokan sejthetik a választ.

A klímaváltozás immár olyan fázisában tart, hogy a saját bőrünkön is tapasztaljuk annak hatásait. Ilyen például a nyár súlyos aszálya, amely magyar gazdaságnak, mezőgazdaságnak okozott jelentős károkat. A már visszafordíthatatlan folyamat olyan helyzet elé állítja a társadalmunkat, ami alkalmazkodásra kényszerít.

Boros János filozófus kitért arra, hogy a megfelelő cselekvési stratégia felvázolása elsősorban a döntéshozók feladata lenne, hiszen, ha felülről szabályoznák azt – természetesen hozzáértő szakemberekre hallgatva –, hogy mit tegyünk, biztosan előrébb lennénk.

Aczél Petra mindenkit emlékeztetett az elmúlt idők egyik sötét szakaszára, a Covid-járványra. Feltette a kérdést, hány otthonban hangzott el az ígéret arra vonatkozóan, hogy ha a bezártságnak vége, akkor már semmi sem lesz úgy, mint a járványt megelőző időkben? A pandémiát egyfajta figyelmeztető jelként értelmezték. És íme: amint visszaállt a rend, magunk mögött hagyva a bezártság nyomasztó emlékét, semmi sem változott.

Aczél Petra szerint, bár hiszünk is a tudományban, ám korántsem élünk útmutatása szerint. Úgy gondolja, rendkívül jelentős szemléletváltásra van szükség.

Például miért ne lehetne a közoktatásban bevezetni a Jövő, az Együttműködés, a Fenntarthatóság című tantárgyakat? A hozzáértők megtöltenék tartalommal, és ezzel egy fontos lépést tennénk a régóta szükséges és hiányolt paradigmaváltás felé.

Korunkban központi kérdés lett, hogyan mondjunk le olyan dolgokról, amelyek eddig a mindennapjaink részét jelentették. Egy apróbb kiesés is komoly gondot okoz: már egy rövid, váratlan áramszünettől is tehetetlennek érezzük magunkat. A kerekasztal beszélgetés meghatározó tanulsága volt, hogy az alapvető belátáson túl van az emberiség. A klímaváltozás visszafordíthatatlan folyamat, nem tudjuk megállítani, megváltoztatni. Változni az egyénnek, a társadalomnak kell. Minél előbb, minél hatékonyabban. Saját érdekében. Az észszerűség, a szakértelem, a tudomány jegyében, mert így számíthatunk a  legkisebb veszteségre, az alkalmazkodás sikeres menedzselésére.

Szabó Eszter

További cikkek

A sázodnolob epennü – avagy a bolondok napjának majdnem igaz eredettörténetei
A sázodnolob epennü – avagy a bolondok napjának majdnem igaz eredettörténetei
Április 1. a bolondok napja, viszont minden bohémságot félretéve, ennek – nevezzük ünnepnek – is megvan az eredete. Sőt, egyszerre több ilyet is fel tudunk sorakoztatni. Cikkünkben összeszedtük ezeket, ám hűen az alkalomhoz, az egyiknek nincs semmilyen valóságalapja. Kitalálják, hogy melyik az?
Szakmai és családi programok az autizmus világnapján
Szakmai és családi programok az autizmus világnapján
Április 2. az autizmus világnapja, amiről évek óta Veszprémben is megemlékeznek. Idén többnapos programsorozatot szerveztek ebből az alkalomból.
Este indultak, hajnalban pedig megérkeztek az ukrán határhoz a V-Busz járművei
Este indultak, hajnalban pedig megérkeztek az ukrán határhoz a V-Busz járművei
Pénteken kora este elindult Veszprémből egy hat autóbuszból álló konvoj egyenesen az ország keleti határa felé, Záhonyba. A menetet a V-Busz flottájának azon buszai alkották, amelyeket a járműpark tavalyi lecserélése után már nem használt a szolgáltató, most viszont ukrán városokban segíthetnek a helyi közösségeknek. Ez Veszprém egyik humanitárius adománya a háború sújtotta szomszédunknak.
Várakozáson felüli sikere volt a Vehír sportkvízének
Várakozáson felüli sikere volt a Vehír sportkvízének
Péntek este lezárult a Vehír kvízjátéka, amelyben sportszerető olvasóink tesztelhették tudásukat, hogy mennyire vannak képben a hazai és a nagyvilág sporteseményeivel. Április 4-én pedig kiderül, hogy ki nyeri meg az aláírt Telekom Veszprém mezt, valamint a 30 ezer forint értékű utalványt a Saiko no Sushi ázsiai étterembe.
Bagolycsalád, kitüntetések és szegedi zakó márciusban
Bagolycsalád, kitüntetések és szegedi zakó márciusban
Állami és városi kitüntetések, bagolycsalád a belvárosban és Szeged-verés az arénában. Ez mind március hónapban történt Veszprémben, amiket aktuális hírösszefoglalónkban idézünk fel.