Nagyon úgy tűnik, hogy újra lesz az országnak adórendőrsége, feladata pedig, csakúgy, mint korábban, az adózással kapcsolatos bűncselekmények felderítése, a gyanúsítottak üldözése lesz. S
Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) ötöde után nem fizetnek adót, szemben az Európai Unió országainak 10-12 százalékos adóelkerülési átlagával. A leendő kormány fontolóra vette az adórendőrség visszaállítását, nyolc évi "kényszerszünet" után.
Az adókat behajtó és az adófizetéssel kapcsolatos visszaélések ellen fellépő, 1999-ben létrehozott testület, pontosabb nevén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bűnügyi Igazgatósága - alkotmányossági kifogás miatt - 2002-ben beszüntette működését. Ugyanis a szervezet nyomozati jogkörét szabályozó törvényt, amely többek között felhatalmazást adott kényszerítő- és titkosszolgálati eszközök használatára, csak kétharmados többséggel fogadhatta volna el 1998 őszén a parlament, ám ez a többség nem volt meg. Az Alkotmánybíróság erre hivatkozva 2002. december 31-i hatállyal érvénytelenítette a törvényt.
A hvg.hu értesülései szerint a Fidesz a felálló adórendőrség élére az egykori APEH-elnököt, Vida Ildikót szánja. Rendészeti forrásaink elmondták: valószínűleg az adó- és pénzügyi hivatalhoz kapcsolják a vám- és pénzügyőrség jelentős részét. Mivel 2006 szeptembere óta minden pénzügyi bűncselekmény ügyében a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) volt az illetékes, a lekarcsúsított szervezet csak a jövedékkel és a csempészettel kapcsolatos ügyekben fog eljárni.
„Korábban az adórendőrség politikai döntés alapján jött létre, de elbukott azon, hogy a nyomozásokhoz titkos eszközöket kétharmados felhatalmazás nélkül vett igénybe” – jegyezte meg a parancsnok. „Most ez valószínűleg nem lesz gond, de ahhoz, hogy az egységes nyomozó hatóság – ami jelenleg hét-nyolc európai országban létezik – jól működjön, megfelelő garanciális elemek kellenek, és persze önállóság is.”
