Amennyiben nem sikerül rövid időn belül rendezni a devizahitelesek helyzetét, az új kormány súlyos helyzetbe kerülhet - állítja Róna Péter közgazdász abban az interjúban, amelyet a Heti Válasz csütörtöki száma közölt.
A közgazdász szerint az euró egy ország felzárkózásának inkább akadálya, mintsem eszköze. Úgy véli, hogy az elhibázott monetáris politika miatt erős a forint árfolyama, s ez 25-30 százalékos árelőnyt ad az importnak.„Ekkora előnyt leküzdeni egy olyan ágazatban, ahol a profitráta legfeljebb 8-10 százalék, szinte képtelenség” - fejti ki.
A közgazdász elgondolása a forint árfolyamáról az, hogy az intervenciós sáv közepének 31 százalékkal gyengébbnek kellene lennie, azaz a jegybank által 2003-ban meghatározott 283 forint/euró helyett 370 forint/euró lenne a helyes.
Emlékeztet arra, hogy 2008 tavaszán - amikor egy euróért 250 forintot adtak - a magyarok a szlovák sonkát ették. A forint árfolyama szerinte akkor jó, ha a szlovák vagy a szlovén háziasszonyok Magyarországra jönnek át fodrászhoz. Arra a felvetésre, miszerint a forint árfolyamát a devizahitelesek miatt nem lehet elengedni, a közgazdász a Magyar Nemzeti Bank "óriási történelmi felelőtlenségét" hozza föl, hogy a jegybank rábólintott a devizahitelezés elburjánzására.
„A Bajnai-kormány, de a görögök esete is bebizonyította: a leértékelés nélküli megszorítások nem vezetnek sehova” - fogalmaz. Egyetért Matolcsy György leendő gazdasági miniszterrel abban, hogy egy állami devizakövetelési alap segítségével lehetne forintosítani a fizetésképtelen lakás-devizahitelesek felé fennálló banki követeléseket.
A közgazdász kimondja: miközben a magyar gazdaság évek óta gyenge teljesítményt nyújt, a magyarországi pénzintézetek évről-évre rekordnyereségről adnak számot. "Bankszektorunk a legjövedelmezőbb az unióban, hatékonysága viszont a legrosszabb" - teszi hozzá. Róna Péter felszámolná az egyoldalú szerződésmódosítás intézményét, mert ilyen „sehol a világon nincs”. Segítségével a bankok a jól fizető adósokra terhelik a bedőlt hitelek költségeit. Tizenkét évig vezettem egy jeles New York-i bankot, és ilyenről még csak nem is hallottam. Ez nem piacgazdaságot, hanem oligopolisztikus gazdasági berendezkedést tükröz" - hívja fel a figyelmet.
A közgazdász szakmai szempontból a Simor-féle jegybankvezetést „katasztrofálisnak” tartja, nemcsak azért, mert segédkezett az egyoldalú szerződésmódosítás intézményében vagy a devizahitelezés elszaladásában. „Úgy tűnik, mintha a jegybank a bankok kezére játszana, pedig a monetáris politikának nem az lenne a feladata, hogy a külföldi tőke jól érezze magát, hanem az, hogy a nemzetgazdaság számára a beruházáshoz szükséges forrásokat optimális áron biztosítsa" - indokolja véleményét Róna Péter.
