Egy 66 éves veszprémi hölgy egy hazai pénzintézetnél vezetett web alapú hozzáférést is biztosító bankszámláján kívánt online ügyet intézni. A belépéshez egy internetes keresőmotorba írta be bankjának nevét, majd az így elsőként felkínált címen akart belépni a webes bankfelületére. Itt megadta valamennyi szükséges adatát a belépéshez, de az nem sikerült neki. Másnap telefonon megkereste bankját, hogy egyeztessen a sikertelen belépésről. Ekkor derült ki, hogy 2,5 millió forintot elutaltak a számlájáról – számolt be az esetről közösségi felületén a rendőrség.
Egy 49 éves várpalotai férfit pedig egy ismeretlen személy hívott fel, és magát banki ügyintézőnek adta ki. Gyanús banki tranzakciókról kezdte faggatni a sértettet, és ezek elintézéséhez adategyeztetést kért. Ezután olyan bankkártya adatok megadását kérte, amelyek birtokában online tranzakciókat tudtak végrehajtani. A sértettnek ezzel 290 ezer forint kárt okoztak.
A rendőrség Facebook-oldalán néhány fontos tanácsot is megfogalmazott, amivel elkerülhetők az ilyen csalások. Azt írják, hogy
- személyes és pénzügyi adataink komoly értéket képviselnek. Ha ezek illetéktelen személyek részére hozzáférhetővé válnak, komoly anyagi károkat is okozhat. A bűnözők megtévesztő telefonhívások, e-mailek és közösségi oldalakon keresztül küldött üzenetek segítségével próbálnak meg hozzájutni a felhasználók adataihoz.
- Bankkártya adatainkat semmilyen körülmények között ne adjuk ki idegeneknek. A kártya hátoldalán található CVC kód megadását a hivatalos ügyintézés során sem kérhetik, ugyanakkor ennek ismeretében illetéktelenek online tranzakciókat tudnak végrehajtani a bankkártya fizikai jelenléte nélkül is.