Elképesztő felelőtlenségnek minősítette a vízi-mentőszolgálat azt, hogy egy budapesti család, a vészjósló előrejelzések és a közelgő vihar ellenére, kockáztatva egy 12 éves gyerek életét vitorlázni indult a viharban. A mentőcsapat a saját élete kockáztatásával vitte őket a partra.
A család egyik férfi tagja a közelmúltban szerezte meg a hajózási engedélyét, és a frissen szerzett tudásával, valamint egy bérelt hajóval vitte vízre a fiát, a feleségét és az édesapját a feltámadó viharban. A bajba kerültek életét a vízimentőknek, Beke György, Boros Ádám, Antal Kálmán önkénteseknek köszönhetik, akik az életük kockáztatásával szálltak harcba a hullámokkal és a viharral.
A szokásos eljárás szerint a mentőegységnek a hajóról az embereket i a mentőhajó fedélzetére kellett volna vinniük, de a hatalmas hullámok ezt lehetetlenné tették. Úgy döntöttek, hogy a hajóroncsot, mint egy „mentőkabint” használva vontatják biztonságos helyre. Az időjárásra jellemző, hogy a tihanyi révig tartó 5-6 kilométeres utat az 500 lóerős motorral felszerelt Rupert mentőhajó csak másfél óra alatt tudta megtenni. Partra tették a vitorláson ekkor már végkimerültségben levő embereket, akiket mentősök elláttak.
Mi is a kérdés? Indul-e vizsgálat ilyen ügyekben? Minden hajós tudja, hogy a balatoni viharok életveszélyesek, és az ügyeletes szolgálat jó előre figyelmezet a veszélyre. Horváth László rendőr-alezredest, a Balatoni Vízirendészeti Rendőrkapitányság vezetőjét kérdeztük történik-e intézkedés azokkal szemben, akik meggondolatlanságból a saját és mások életét veszélyeztetik.
Elmondta, csak akkor indul eljárás, tudtuk meg, ha valamilyen konkrét szabálysértés történik. A kérdéses hajó nem szegte meg a szabályokat, a hajózók, a lehetőségekhez mérten, felkészültek voltak, és amikor vízre szálltak nem jártak el szabálytalanul. Minden esetben a hajó vezetőjét terheli a felelőssége ugyanis ő az, aki a legjobb tudása, alkalmassága és tapasztalata szerint jár el, övé a döntés felelőssége. A rendőr-alezredes azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a biztonságos hajózáshoz nem elegendő, ha valakinek van egy három hete megszerzett engedélye. A hajózás olyan közlekedési forma, amely nagy tapasztalatot igényel, mert ha ott baj van, akikor az már nagyon nagy baj. Minden hajós tudja, hogy ilyen helyzeteket nem lehet percek alatt megoldani
Erkölcsi felelősség terheli azonban a kikötői személyzet is, véli, ugyanis ők engedik ki a hajót a vízre, és nem kevésbé a hajót kölcsönzőt is, mert a hajós társadalom mindig felkarolja azokat, akiknek gyengébbek a képességeik, kisebb a tapasztalatuk.
- Mindig leszek olyan hajósok, akik úgy vélik, szembe szállhatnak a természettel, a gravitációval, időjárással, de tudniuk kell, hogy a hajózásban a víz az úr – véli Horváth László és érzékeltetvén a helyzetet elmondja, konkrét esetben először arról tájékoztatták a mentőket, hogy a bajba jutottak 500méterre vannak a parttól, de a mentés pillanatáig már 5-6 kilométer távolságba sodródtak.
- Vannak olyan erők, amelyeken nem tudunk felülkerekedni, tartsuk tiszteletben az anyatermészete erejét.