Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az év élőlényei 2023-ban

2023. január 3. 4:00
A természetvédelemmel foglalkozó szervezetek évről évre megszavaztatják, hogy az adott esztendőben mely élőlényre irányítsák a reflektorfényt. Összegyűjtöttük, hogy 2023-ban kik az év élőlényei.

Az év madara: a barkóscinege

A Magyar Madártani Egyesület szavazásán a barkóscinegét támogatták legtöbben. A faj nevét jellegzetes fekete foltjairól kapta, amelyet a hímek arcukon viselnek. Magyarroszágon, és elsősorban tőlünk keletre költ, itthon sokfelé, legnagyobb számban az Alföldön találkozhatunk vele. Fészkét mocsarakban, nádasokban építi – távol a szárazföldtől és a nyílt víztől is, a növényzet biztonságos takarásában. Március végétől júliusig tart a szaporodási időszak, ez idő alatt kétszer, esetleg háromszor költ. A fiókák két hét alatt kelnek ki és nagyjából 9-10 napot töltenek a fészekben. Két hetesen már röpképesek és szétszélednek, gyakran csapatokba verődnek más fiatalokkal. Tavasszal és nyáron főleg rovarokat, télen leginkább magvakat fogyaszt. 

Barkós cinege (Fotó: Martin Mecnarowski / Wikipedia)Barkós cinege (Fotó: Martin Mecnarowski / Wikipedia)

Az év rovara: a közönséges temetőbogár

A Magyar Rovartani Társaság szavazását a temetőbogár nyerte. A 12-22 mm hosszú lény fekete alapszínű, szárnyát narancssárga sávok díszítik. A temetőbogarak gondos szülők. Lárváik elhullott kisemlősökben, madarakban fejlődnek, mivel azonban a tetemekre számos más faj is pályázik, bogaraink sajátos stratégiát választottak: eltemetik a gazdatestet – innen a faj neve is. A szülői pár közösen végzik a munkát: nyálukkal bekenik a tetemet, ezzel lassítva a bomlást, majd kiássák alóla a talajt, így néhány óra alatt a föld alá helyezik a holttestet. A törődés itt még nem ér véget: miután a lárvák kikeltek, az anya előemésztett, folyékony táplálékkal látja el kicsinyeit. A közönséges temetőbogár Európában és Ázsiában terjedt el, idehaza is számos helyen találkozhatunk vele, elsősorban erdőkben.

Közönséges temetőbogár (Fotó: James Lindsey at Ecology of Commanster via Wikipedia)Közönséges temetőbogár (Fotó: James Lindsey at Ecology of Commanster via Wikipedia)

Az év hala: a lápi póc

A fokozottan védett lápi póc kapta a legtöbb szavazatot a Magyar Haltani Társaság szavazásán. A hazánkban őshonos, a Duna vízrendszerében élő, aprócska, mindössze 8-10 centiméterre növő lápi póc a Kárpát-medencén kívül csak a Duna alsó szakasza mentén és a Dnyeszter torkolatvidékén él. Jellegzetessége a sötéten foltozott barna szín, az oldalán húzódó rézvörös csík, a hosszú hátúszó és a lekerekített farokúszó. Táplálékát többnyire kisebb gerinctelen állatok, férgek, rákok, puhatestűek alkotják, de apróbb halakat is bekebelez. Amint neve is elárulja, növényekkel benőtt, álló vagy lassan áramló vizek jelentenek igazi otthont számára. A faj egykor tömegesen élt hazánkban, ám a lápok és mocsarak lecsapolását követően visszaszorult azok maradékaiba, a tőzegfejtők gödreibe, valamint csatornákba. (mti)

Lápi póc (Fotó: Vad víz / Wikipedia)Lápi póc (Fotó: Vad víz / Wikipedia)

Az év gombája: a disznófülgomba

A Magyar Mikológiai Társaság szavazásán a disznófülgomba futott volna be elsőként, ha a gomba tudna futni. A disznófülgomba egész Eurázsiában és Észak-Amerikában is megtalálható, ehető, ugyanakkor hazánkban védettnek számít. Az akár tizenöt centisre is megnövő gomba hullámos, lebenyes tölcsért formáz, disnzófülre emlékeztet – innen a neve. A meszes talajt kedveli, egyedül vagy kisebb csoportokban helyezkedik el, nyáron terem. 

Disznófülgomba (Fotó: Vavrin / Wikipedia)Disznófülgomba (Fotó: Vavrin / Wikipedia)

Az év fája: a vénic-szil

Szintén szavazással dönt az év fajáról az Országos Erdészeti Egyesület. Idén a vénic-szil fürdőzhet a figyelemben. Az egyesület tájékoztatása szerint a faj "elsősorban az árterekhez kötődő szilfajunk, amelynek élettere a folyószabályozások, az ártéri ligeterdők java részének kiirtása, a megmaradottak egy részének átalakítása miatt lényegesen lecsökkent". Legfeljebb huszonöt méter magasra nő, törzse ágas, kérge barnásszürke, koronája szabálytalan alakú. Közép- és kelet-Európában őshonos, meleg kontinentális síkvidéki fafaj, Magyarországon kis létszámban, a Gödöllői-dombságon találkozhatunk vele.

Vénic-szil (Fotó: Vilensija / Wikipedia)Vénic-szil (Fotó: Vilensija / Wikipedia)

 

Schöngrundtner Tamás
további cikkek
Orbán Viktor: A jövőbe kell tekintenünk, a Fidesz teljes megújulására van szükség közélet Orbán Viktor: A jövőbe kell tekintenünk, a Fidesz teljes megújulására van szükség Csütörtök este a Patrióta YouTube-csatornán értékelte a 2026-os országgyűlési választások eredményeit Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő a jövőbeli tervekről, a Tisza Párt előretöréséről és a kormánypártok előtt álló feladatokról is részletesen beszélt, hangsúlyozva, hogy a mintegy két és fél millió rájuk szavazó embert semmilyen körülmények között nem fogják cserben hagyni. tegnap 20:44 Ha azt gondolja, öné a legszebb tyúk, itt a kihagyhatatlan lehetőség közélet Ha azt gondolja, öné a legszebb tyúk, itt a kihagyhatatlan lehetőség Ilyen még biztosan nem volt az országban, ugyanis tyúkszépségversenyt hirdettek, ahová bárki benevezheti az udvaron kapirgáló szárnyasát. A formabontó kezdeményezésen a származás helyett az egyedi kisugárzás dönt, így bármilyen állat eséllyel pályázhat az értékes nyereményekre, amennyiben gazdája május huszadikáig benevezi a legelőnyösebb fotójával. tegnap 12:45 Megérkeztek a külképviseleti urnák, megkezdődhet a szavazatok szétválogatása közélet Megérkeztek a külképviseleti urnák, megkezdődhet a szavazatok szétválogatása A világ 149 városában leadott szavazatokat tartalmazó urnák hiánytalanul és biztonságban megérkeztek Magyarországra - közölte a Nemzeti Választási Iroda csütörtökön az MTI-vel. tegnap 11:33

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.