Zimányi András már betöltötte az 50. életévét, jelenleg 58 éves mégis azt mondja, most érzi magát fizikailag a legjobb állapotban. Pedig nem volt ez mindig így, a civil életben taxisofőrként, majd nemzetközi kamionsofőrként dolgozó férfinél. 2015-ben egy orvosi vizsgálat során a doktornő az elhízás jeleit, valamint magas vérnyomást diagnosztizált nála, utóbbi miatt vérnyomáscsökkentőt is felírt azzal a meghagyással, hogy minden bizonnyal ezzel a gyógyszerrel már élete végéig együtt kell élnie.
Zimányi András ekkor vette jobban tudatosan kezébe az életét és fedezett fel magában addig nem ismert energiákat, amiket olyan célok megvalósításának szentelt, amelyek sok esetben egy profi sportolónak is komoly erőfeszítésbe telnének, pláne egy civil ember számára.
Mielőtt azonban bemutatnánk András életét a fordulópont után, ismerjük meg az azelőtti éveket, egészen pontosan gyermekkorát, azon belül is egy olyan élményt, ami, mint később kiderült meghatározó lett az életében.
Édesanyjával nyáron a Balatonnál pihentek, éppen akkor, amikor Siófok és Balatonfüred között tartották a tó átúszását. A fiatal Andrást saját elmondása szerint lenyűgözte a sok ember, akik a homályos távolban ereszkedtek a vízbe majd több, mint 10 km-rel később kiszálltak a túlparton, miközben saját erejükből szelték át a Balatont. Kifejezetten élesen megmaradt egy kép az emlékében, amikor egy hölgy kilépett a partra, aki valamilyen testvédő zsiradékkal volt bekenve, de emiatt a rátapadt az alga és különös, zöldes árnyalatot adott neki, olyan volt, mintha egy sellő lépne ki a Balatonból.
András, mivel gyermekként úszásoktatásra nem járt, édesanyja egy otthoni fonott széken tanította neki a mellúszás helyes technikáját. Így kezdődött el a vízzel való kapcsolata és fokozatosan vált az élete részévé.
Később a felnőtt Zimányi András már maga is többször elindult a Balaton-átúszásokon, de saját egyéni céljaiból egyre komolyabb tervek kezdtek kinőni, nagyobbak mint az 5,2 km-es, Révfülöp és Balatonboglár közti szakasz teljesítése.
Elhatározta, hogy hosszában fogja átúszni Közép-Európa legnagyobb állóvizét, ebben pedig már támogatók is mellé álltak, többek közt az úszósportban szaktekintélynek számító Rentka László, Hajdú László, Szlavitsek Tünde, aki egyedüli magyarként úszta át a La Manche-csatornát.
Andrásnak amellett, hogy fizikailag is megfelelő formába kellett hoznia magát ahhoz, hogy legyen esélye a több, mint 70 km-es táv teljesítéséhez, lelkileg is fel kellett készülnie, hiszen, ahogy ő mondta, tudta magáról, hogy hajlamos megtorpanni akkor, amikor valami nem megy zökkenőmentesen elsőre. Ennek kiküszöbölésére létrehozott egy nyilvános Facebook-oldalt, Zimányi András: Balaton-átúszás hosszában névvel, ide töltötte fel az edzéseit és itt kommunikált a követőivel. Mint mondta, ennek az oldalnak a létrehozásával belekényszerítette magát a teljesítménybe, hiszen nem hagyhatta cserben azokat, akik elkezdték követni az ő munkáját. „Leszerződtem magammal, amiben határidőt is megszabtam a cél teljesítésére” – mondta András, aki ezután kitért egyik tesztúszására a Velencei-tavon, ami már a felkészülés része volt.
A kisebbik dunántúli tavunkat, ha valaki körbe szeretné úszni, körülbelül 18 km-t kell vízben megtennie. András úgy tervezte, hogy erre még 7-8 km-t ráhúz majd az edzés során, viszont azzal kellett szembesülnie, hogy már ez a távolság is rendkívüli módon kimerítette a szervezetét, esélye sem volt folytatni.
Ez az eset akkor rádöbbentette, hogy bár nagyon sokat fejlődött az egy év alatt alatt, de meg akarja hosszabbítani egy teljes évvel az eredetileg 2 évesre tervezett felkészülési időt. Fokozatosan edzett, gyakran 5-6 órát is volt vízben, miközben egyre gyorsította a tempóját is.
Ekkor elment háziorvosához, hogy konzultáljon fizikai állapotáról, valamint felírassa a következő adag vérnyomáscsökkentőjét, mivel pár hete elfogytak már a tabletták. Az orvos viszont közölte vele, hogy nincs szüksége a gyógyszerre, a fizikai állapota teljesen rendben van, mi több, átlag feletti ahhoz képest, hogy már elmúlt 50 éves, holott korábban azt mondták neki, élete végéig szüksége lesz ezekre a pirulákra szervezetének.
Zimányi András a Balaton-átúszása közben (fotó: Dombóvári Tamás)
2018 augusztusában végül eljött a nagy pillanat, Balatonkenesénél belépett a vízbe, majd négy nappal később, közel 80 km-t leúszva, összesen 51 óra és 46 perc vízben töltött idővel leküzdötte a saját maga által megfogalmazott kihívást és végigúszta hosszában a Balatont, ezzel ő lett a hatodik ember, aki teljesítette ezt. Érdekesség, hogy a Balaton túl erős hullámzása miatt az őt biztosító vízimentők tanácsára 10 km-t került a végén, nem a terv szerinti északi, hanem a déli parton haladt Tihanytól Balatonmáriafürdőig. Így kb. 80 km volt az úszás vége.
Hogy honnan merítette az energiát azon kívül, hogy három évet készült rá András úgy nyilatkozott, a nyílt vízen a napfény, a friss levegő mind-mind olyan tényezők, amik plusz energiát adnak a testnek, ezenkívül a vízben tájékozódni is kell, ami a figyelmet sem hagyja lankadni, szemben a medencével, ahol sokszor monoton az úszás, a fordulók pedig sok energiát kivesznek az emberből.
A négy nap alatt, amíg úszott voltak holtpontjai neki is, ezzel kapcsolatban pedig érdekes tapasztalata is volt Andrásnak, ami nem várt módon megalapozta egy későbbi és máig tartó szenvedélyét.
Az egyik nap végén, amikor úgy érezte, hogy teljesítőképessége végén van, valamint kísérői sem voltak benne biztosak, hogy folytatni tudja, másnap frissen ugrott vissza és a legjobb eredményét úszta aznap. A körülményekhez hozzátartozik, hogy a víz két fokot hűlt, 26-ról 24-re csökkent egy kisebb szél miatt, ez pedig plusz energiát adott neki.
András fejében már akkor szöget ütött ez a megtapasztalás, később pedig tovább gondolkodott azon, mi lenne, ha a hidegebb vízig, végső soron a jeges úszásig is elmenne. Ebben segített egyik példaképének, Mányoki Attilának a példája, aki mindösszesen 11 fokos vízben úszott óriási távokat, később magát az Északi-csatornát.
A gondolatot ebben az esetben is tettek követték és András hosszas előkészületek után 2019-ben átúszta, immáron keresztben a Balatont Tihany és Szántód között, mindezt természetesen télen. Ahogy ő mondja, a hideg nem az ellenségünk. Vallja, hogy az emberi test sokkal többre képes, mint hinnénk és a hidegnek számos jótékony hatása van.
A hidegvizes zuhanyzást például világviszonylatban már sok millió ember gyakorolja. A napi rendszerességgel elvégzett egy-két perces hidegvizes zuhany megerősíti az érrendszer izomzatát, mely a test hőszabályozásáért felelős. A megerősödött érrendszer következtében lényegesen alacsonyabb a kardiovaszkuláris megbetegedéseknek a kockázata. A hidegvizes zuhany rendszeres alkalmazása hatékonyabb és biztonságosabb bármilyen egyéb technikánál, így a levegőn történő kísérletezésnél is.
A hidegterápia András életvitelének szerves részévé vált, viszont polgári foglalkozása miatt az utóbbi időszakban nem mindig van lehetősége megmártózni ilyen formán hideg, vagy akár jeges vízben. Viszont Andrásnak ez sem okoz akadályt, hogy a hideggel eddze a testét. Nemzetközi kamionsofőrként például a La Manche-csatornánál rendszeresen kiáll a komp végébe és élvezi, ahogy a fagypont körüli hőmérséklet és szél átjárja a testét.
Ezt az életvitelt számos helyen hirdeti is, amihez már követőket is talált maga mellé. Volt példa arra, hogy télen fürdőruhában sétáltak végig Budapesten a Váci utcán, nem kis megrökönyödést keltve az emberekben, akiknek szórólapokat osztogattak, hogy ismerjék meg a hidegterápiát jobban.
fotó: Paksi András
De egy ennél is meghökkentőbb akciója volt idén év elején, amikor a Hármashatárhegy közelében sárkányrepülővel emelkedett a magasba, mindezt ebben az esetben is csupán egy fürdőnadrág viseletében.
Zimányi András példáját már sokan követik, ő maga pedig igyekszik széles körben hirdetni azt a fajta életvitelt, ami segített neki megjavítani fizikai állapotát. Éveken át ő szervezte a Téli Balaton-átúszást, idén viszont már résztvevőként szeretne vízbe merülni a tervek szerint március elején.
