Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Megmutatjuk a magyarságot Európának és az európaiságot Magyarországnak

2023. január 21. 13:49
A Pannon Egyetem aulájában vette kezdetét a EKF nyitóünnepségének protokolláris része. Az ide szervezett nemzetközi sajtótájékoztatóra körülbelül 150, többségében külföldi újságíró akkreditált, de az összes jelentősebb hazai médium is képviseltette magát. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, az EKF-nek kettős célja van, egyrészről feltárni azokat a közös kulturális szálakat, amelyek összekötik Európa nemzeteit, másrészről pedig megmutatni a helyi sajátosságokat, amelyek egyediséget adnak a nemzeteknek. Beszélt a kreatív ipar fontosságáról is, amelyre Veszprém és a teljes régió a saját gazdasági stratégiáját szeretné építeni, ennek lényege, hogy a kultúra lehet a gazdaság mozgatórugója is.

Kiemelte, a magyar kultúra napja különös apropót ad a programsorozat megnyitójának. Szimbolikus jelentősége van számunkra  a Himnusz születése 200. évfordulójának, Madách Imre, valamint Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának.  

Navracsics Tibor úgy fogalmazott: "Egyszerre tudjuk felmutatni a magyarságot Európában és az európaiságot Magyarországon."

Porga Gyula, Veszprém polgármestere a nemzetközi sajtó előtt is felvázolta a város azon célját, hogy 2030-ra Európa legélhetőbb városa legyen, ennek okán pedig az EKF-cím nem egy cél volt, hanem az eszköz.  A polgármester szerint a program révén megvalósuló infrastrukturális beruházások is fontosak a város számára, ezek megvalósítása során elsődleges szempont volt a fenntarthatóság. Példaként említette, hogy az egykori gyermekkórház új funkcióval bővül, mozgásművészeti központot alakítanak ki benne, az egykori a várbörtönben pedig kiállítás várja az érdeklődőket. 

Hozzátette, a program során felépült, vagy megújult infrastrukturális beruházások is a fenntarthatóság jegyében készültek, hogy azok a jövőben ne költségként, hanem a városnak bevételforrásaként működjenek.

Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón bemutatta az EKF összes jelentősebb programelemét, a klasztereket, amelyekről korábban mi is írtunk, valamint azokat a sajátosságokat, amelyek az egyediségét adják az itteni programnak.

A vezérigazgató fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Ezen kívül a helyi alkotó közösségek megerősítése és a kistelepülések lakói számára egész éven át tartó programsorozat szervezése volt a cél - fűzte hozzá. Elmondása szerint a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni a rendezvényeket, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban. Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket - ismertette.     Újságírói kérdésre válaszolva Markovits Alíz tájékoztatott arról, hogy az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított. A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.

vehir.hu
Kovács Bálint
további cikkek
Miért áll üresen még mindig az SZMT-székház? közélet Miért áll üresen még mindig az SZMT-székház? Megmentette az enyészettől és a magánérdekek kiszolgáltatottságától az SZMT-székházat a veszprémi önkormányzat, a mostani látszólagos tétlenség mögött pedig valójában egy komplex városfejlesztési terv előkészítése van, amelyhez már nagy erőkkel keresik a megfelelő forrásokat. Az EKF örökségéért felelős alpolgármester érthetően magyarázta el, hogy miért döntöttek anno az épület megvásárlása mellett és miért szolgálja ez a veszprémiek hosszú távú érdekeit. 2026. október 25. 14:30 Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét közélet Világhírű svéd kutató árulta el a veszprémi sikerek folytatásának receptjét Hogyan élheti túl egy város a modern kor pusztító válságait, és mitől válik mágnesként vonzóvá a legkiválóbb fiatal tehetségek számára? A Pannon Egyetemen megrendezett nemzetközi találkozón kiderült, hogy a pusztán jó fizetéssel és aszfaltozott utakkal csábító települések kora végérvényesen lejárt. Svédországból érkezett professzor, Charlotta Mellander mutatta be azokat a drasztikus tényezőket, amelyek felülírják a hagyományos városfejlesztést, miközben a helyi vezetők a kulturális főváros évadának lendületét próbálják átmenteni a jövőbe. 2026. október 12. 13:51 Leuven lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2030-ban kultúra Leuven lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2030-ban Egy ciprusi, valamint egy uniós tagjelölt ország városa mellett a belgiumi Leuven lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2030-ban - tájékoztatott az Európai Bizottság pénteken. 2025. szeptember 26. 12:35

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.