Veszprém adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett konzultációsorozat záró rendezvényének. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytatott párbeszédet Magyarország legnagyobb független agytrösztje és a VOSZ. Az Egyensúly Intézet szakpolitikaalkotó munkájának eredményei így egész Magyarországon hasznosulhatnak, a cégvezetők visszajelzései pedig beépülhetnek a döntéshozók elé kerülő ajánlásokba.
Az eseményen részt vett Takács Szabolcs, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal főispánja, aki szerint ma a legfontosabb érték az információ, éppen ezért fontosak az ilyen fórumok, hiszen a megfelelő információk birtokában lehet megalapozott döntést hozni. Hangsúlyozta: „Emellett a hatóságok és a vállalkozások párbeszéde is kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából.” A főispán elmondta, hogy a térség gazdasági helyzetét élénk beruházási kedv és alacsony munkanélküliség jellemzi.
Ezt megerősítette beszédében Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestere is. Ám az önkormányzati vezető szerint rövid távon nem lehet az üzleti környezet javulására számítani, hiszen az orosz-ukrán háború, az infláció és az energiaválság komoly kihívást jelentenek.
Hegedűs Barbara
Dr Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet társalapítója és üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója előadásában a hazai vállalkozásfejlesztés-politika jellegzetességeiről beszélt. Az agytröszt most zajló kutatásának részeredményeit bemutató prezentációjából kiderült, hogy „Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is kiemelten nagy hangsúlyt kap az állami támogatáspolitika. Ugyanakkor itthon sokkal jellemzőbbek a külföldi tulajdonú vállalatoknak biztosított források - ez különösen érvényes a legnagyobb összegű támogatásokra. A vállalkozásfejlesztés tanulsága az, hogy a pozitív hatások a vártnál kisebb mértékben gyűrűznek le a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozásokhoz.” A megrendelések, a beszállítói, alvállalkozói rendszerek és a vállalati kultúra sem fejlődött, illetve nőtt olyan mértékben, mint azt a szakértők a korábbi évtizedekben remélték. A kkv-k közvetlen támogatásának egyik fő tapasztalata is az, hogy a termelékenység javult ugyan az elmúlt években, de még mindig nagyon alacsony mértékű, különösen az itt működő multinacionális cégekkel összevetve. Mindez ráadásul úgy is igaz, hogy az uniós és a hazai fejlesztési támogatások GDP-arányosan meglehetősen magasak.
Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, a szervezet Veszprém vármegyei elnöke kifejtette: az ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben a VOSZ-ra kiemelt szerep hárul, melyben a legfőbb feladat a legkisebb, mikro- és kisvállalkozások segítése, érdekképviselete. A szövetség mindezt szolgáltatások nyújtásával is erősíti, így a Széchenyi Kártya Program mellett a közeljövőben egy komplex, online piacteret is nyit a VOSZ, valamint folyamatosan tájékoztató rendezvényeket tart országszerte, amelyek során nagyban támaszkodnak az Egyensúly Intézet szakmai munkájára.
Az eseményt kötetlen fórumbeszélgetés zárta, amelyet Kozák Ákos moderált. A megszólalók értékelése szerint szinte minden vállalkozásnak jobb volt a 2022-es esztendő, mint az azt megelőző év. A problémákat tekintve a jelenlévők elsősorban a munkaerőhiányt, a nagy ütemben emelkedő béreket, a magas energiaárakat, a drága üzemanyagot és az emelkedő kamatkörnyezetet emelték ki. A cégek képviselői alapvetően egyetértettek abban, hogy nem közvetlenül a vállalkozásokat kellene támogatni, hanem inkább általában az üzleti környezetet lenne érdemes fejleszteni, amelyben a cégek sikerrel működhetnek. Ennek ellenére a magas inflációval jellemezhető gazdasági viszonyok között kulcsszerepet tölthet be a kamattámogatás. A támogatáspolitika kapcsán a legfontosabbnak a működési szintlépést, a minőségi ugrást lehetővé tevő támogatásokat nevezték meg. Ilyen lehet például a szoftveres vállalatirányítás fejlesztése, amelynek révén egy-egy vállalkozás sikeresen kapcsolódhat a nemzetközi értékláncokhoz.
