A kiállítást dr. Vonderviszt Ferenc, a Pannon Egyetem professzora nyitotta meg kedd délután. Mint mondta, az elektronmikroszkópok segítségével olyan világba nyerünk bepillantást, amellyel a hétköznapokban nincs kapcsolatunk. Az egyszerű, fénnyel működő mikroszkópok számára korlátokat szab a fizika, ezekkel csak a fény hullámhosszával összevethető méretű, néhány száz nanométeres tárgyakat és élőlényeket lehet megfigyelni. A professzor példaként megjegyezte, hogy egy covid vírust már nem tudunk ilyen hagyományos mikroszkóppal górcső alá venni, mert annyira parányi.
Ha ennyire pici dolgokat szeretnénk szemügyre venni, akkor a fénynél jóval kisebb hullámhosszú sugárzásra van szükség. Ezt nyújtják nekünk az elektronok, amelyek létezéséről ugyan régóta tudott az emberiség, de korábban kizárólag részecskeként gondoltunk rájuk, és csak Louis de Broglie 1924-ben publikált elmélete révén derült ki, hogy hullámként is viselkednek.
Az elektronhullámok felhasználásával sokkal nagyobb felbontásban, precízebben lehet feltérképezni az anyagok tulajdonságait. A mai modern elektronmikroszkópok már milliószoros nagyításra is képesek – ilyen berendezést találhatunk a Pannon Egyetem NANOLAB-jában is, amit 2018-ban mintegy egymilliárdos összköltségvetésű projekt révén szereztek be. Az egyetemen dr. Pósfai Mihály professzor vezetésével alakult egy kutatócsoport, ami szép eredményeket ért el, már több mint harminc tudományos publikációt produkált és ipari megrendelésekre is dolgozik.
Pósfai maga is megszólalt a kiállítás megnyitóján. Mint mondta, a mikroszkóp lencséje alatt elénk tárulnak a természetben rejlő szimmetriák, amik nem egyszer egy absztrakt tárlat munkáit juttathatják eszünkbe. A professzor szerint már a képek elkészítése is művészet: egy elektronmikroszkóp nem úgy működik, mint a mobiltelefonok gombnyomásra tökéletes fotót készítő kamerái, az eszköz használata nagy hozzáértést igényel.
A PE NANOLAB képeiből nyílt kiállítást az egyetem aulájában lehet megtekinteni.