Mint arról korábban beszámoltunk, a Bakonykarszt a megnövekedett energiaárak miatt olyan működési költséggel kénytelen számolni, ami már a cég működését veszélyezteti. A veszprémi önkormányzat közgyűlése néhány hónappal ezelőtt arra hatalmazta fel a polgármestert, hogy tárgyaljon a kormány képviselőivel arról, miként lehetne a céget úgy támogatni, hogy a vagyonát ne kelljen átadni az államnak.
Mostanra világosan látszik, hogy a Bakonykarszt működése már a tavaszi hónapokban veszélybe kerülhet, a probléma megoldására pedig két út létezik: a tulajdonos önkormányzatok maguk finanszírozzák ezt a veszteséget – a társaságban 38,29 százalékos tulajdonnal rendelkező megyeszékhely esetében ez alsó hangon éves szinten másfél milliárd forint ráfordítást jelentene –, a másik lehetőség pedig, hogy az állam legalább 75% + 1 szavazat arányban tulajdonrészt szerez a vállalatban.
Porga Gyula (archív)
A kérdés eldöntésére csütörtökön rendkívüli közgyűlést rendeztek, ahol Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) röviden vázolta a lehetőségeket. Mint mondta, a kormány stratégiai célja, hogy a magyar háztartásokat rezsivédelemben részesíti, a lakossági fogyasztói árak emelkedését blokkolja. A rezsicsökkentés következtében megjelenő veszteség azonban a víziközmű cégeknél, illetve az azokat tulajdonló önkormányzatoknál csapódik le. A kormány nem akarja az önkormányzatokat terhelni azzal, hogy ezt a veszteséget ők finanszírozzák, egy integrációs folyamat révén állami irányítás alá vonná a víziközmű szolgáltatásokat. A polgármester hozzátette: a Bakonykarsztban tulajdonos önkormányzatok többsége nem rendelkezik a szükséges forrással, és az integrációt fogja támogatni.
Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) a Pál utcai fiúk einstandolós jelenetéhez hasonlította a kialakult helyzetet: a kormány közműadóval terhelte a szolgáltatást, miközben a szabályozás miatt megszűnt az önkormányzat árhatósági szerepe, az árak tíz éve változatlanok, miközben az infláció 61% volt ez időszak alatt. A helyzet most már kritikus, az állam arra kényszeríti az önkormányzatokat, hogy az utolsó üveggolyóikról is mondjanak le, miközben a cégeket tönkretette a kormányzati beavatkozás. A Bakonykarszt esetében 30 milliárd forint vagyonról kellene lemondanunk. Hartmann kijelentette: a kormányzati spekuláció révén létrehozott megoldási javaslat a képviselőcsoport szerint zsarolás. Nem kell tulajdont átadni ahhoz, hogy az állam helyrehozza, amit tönkretett.
Hartmann Ferenc (archív)
Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) felhívta a figyelmet arra, hogy vannak városok – például a fideszes vezetésű Debrecen –, ahol a képviselő-testület a víziközmű szolgáltató cégek megtartása mellett döntött. Gerstmár szerint sajnálatos, hogy a veszprémi fideszes többség feladná az önkormányzat autonómiájának utolsó maradékát is, és bíznak benne, hogy az az Orbán Viktor vezette kormány fogja megoldani a problémát, amelyik maga idézte elő ezt az nehéz helyzetet. A képviselő név szerinti szavazást kért a kérdésben.
Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint drámai a helyzet, és nem lehet jó döntést hozni. Megjegyezte, ebben a kérdésben az önkormányzati többségben lévő képviselőknek vállalniuk kell a felelősséget a döntésükért, mert ha a Bakonykarszt vagyona állami tulajdonba kerül, akkor Veszprém minden polgára jelentős vagyonvesztést szenved el. Elveszítjük azt a vagyont, ami a legnagyobb érték lesz a következő években – mutatott rá Katanics, kifejtve, hogy az ország legnagyobb kincse a vízvagyon. Senki ne gondolja, hogy az állam jobb gazdája lesz ennek a vagyonnak, hogy kevesebb lesz a csőtörés és több lesz a rekonstrukció – intett a politikus, aki szerint inkább romlik majd a szolgáltatás színvonala.
Pálinkás Roland frakcióvezető (Fidesz-KDNP) rámutatott, hogy a képviselők most nem ideális eshetőségek közül választhatnak, hanem az élet szülte lehetőségekből. A három opció közül az egyik a csőd, ami vállalhatatlan. A másik, hogy egy nehéz makrogazdasági környezetben az önkormányzat vállalja a rá eső másfél milliárd forint előállítását, a harmadik pedig, hogy a magyar államra bízza a közművagyont.
Pálinkás Roland (archív)
Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint bár az önkormányzat valóban nem képes előteremteni a költségvetésében a rá eső másfél milliárd forintot, de aránytalannak tartka, hogy ezért a másfél milliárdos segítségért harminc milliárdos vagyont adjon át. A képviselő amiatt is aggályait fejezte ki, hogy nem látható, milyen szándékai, tervei vannak az államnak, hogyan lesz képes üzemeltetni a vállalatot, ilyen kevés információ birtokában pedig nem lehet felelősségteljes döntést hozni.
Porga Gyula polgármester az elhangzottakra reagálva kijelentette: egyetért abban, hogy a többségi oldalon ülő képviselőknek kell viselniük a felelősséget a döntéssel kapcsolatban. Megjegyezte, nem érdemes abba belemenni, hogy melyik másik önkormányzat hogyan sáfárkodott a vagyonával az elmúlt évtizedekben, ez messzire vezetne. Ugyanakkor hozzátette: nem ördögtől való gondolat az, hogy az állam lássa el a víziközmű szolgáltatást, Veszprémtől néhány kilométerre, a Balaton-parton a hatvanas évek óta így működik az ellátás. Megjegyezte: felelős, racionális döntést kell hozni, és figyelembe kell venni azt, hogy miközben a mérleg egyik serpenyőjében éves szinten másfél milliárd forintos ráfordítás szerepel, a szolgáltatást biztosítani lehet úgy is, hogy az önkormányzatnak egy fillérjébe sem kerül.
Brányi Mária (archív)
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett másfél milliárd forint az optimális forgatókönyvet jelenti, legrosszabb esetben akár hatmilliárd forintos hozzájárulásra is szükség lehetne, és bizonytalan, hogy az ezt követő években mennyire emelkedne meg ez az összeg. Az alpolgármester szerint a legfontosabb, hogy biztosítani kell a veszprémiek vízellátását.
NÉV SZERINTI SZAVAZÁS
Az első határozati javaslatot, mely szerint az önkormányzat vállalja a rá eső több mint 1,5 milliárd forint befizetését…
– támogatta: Gerstmár Ferenc, Benczik Gabriella és Hartmann Ferenc (mindannyian MSZP-LMP-Párbeszéd)
– ellenezte: Kovács Áron, Halmay Gábor, Strenner Zoltán, Stigelmaier Józsefné, Bázsa Botond, Csik Richárd, Sótonyi Mónika, Pálinkás Roland, Porga Gyula és Brányi Mária (mindannyian Fidesz-KDNP),
– tartózkodott: Katanics Sándor, Zakar Csaba, Guzslován Gábor és Kovács Rajmund (mindannyian Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) .
A második határozati javaslatot, mely szerint az önkormányzat a Bakonykarszt állami integrációja mellett foglal állást…
– támogatta: Kovács Áron, Halmay Gábor, Strenner Zoltán, Stigelmaier Józsefné, Bázsa Botond, Csik Richárd, Sótonyi Mónika, Pálinkás Roland, Porga Gyula, Brányi Mária (mindannyian Fidesz-KDNP)
– ellenezte: Gerstmár Ferenc, Benczik Gabriella, Hartmann Ferenc (MSZP-LMP Párbszéd), valamint Katanics Sándor, Zakar Csaba, Guzslován Gábor, Kovács Rajmund (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek).
