A fontosabb számok röviden
A költségvetés főbb számait korábbi sajtótájékoztatóján Porga Gyula polgármester ismertette.
- A költségvetés fő összege 49,6 milliárd forint
- A bevételi oldalon a költségvetési bevételek 29 milliárd forintot, az önkormányzat működési bevétele 22,6 milliárd forintot tesz ki.
- A kiadási oldalon a fejlesztési kiadások 24,7 milliárd forintot, a működési költségek 24,4 milliárd forintot tesznek ki.
- A működési kiadások eloszlása:
- Sportcélokra 6%
- Köznevelési feladatokra 16%
- Szociális és egészségügyi feladatokra 13%
- Városműködtetés 21%
- Igazgatás, gazdasági és informatikai feladatok 11%
- Közművelődés és kultúra 20%
- Állam felé befizetési kötelezettség 13%
A vitát Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) nyitotta meg. A városvezető összegezte: a költségvetés felét továbbra is beruházásokra költhetjük, az önkormányzat működési finanszírozását a stabilitás jellemzi, garantált a város biztonságos működése. “Az idén a belváros kellős közepén átadjuk a város legnagyobb zöldfelületi beruházását, számos régóta üresen álló épületet veszünk újra birtokba, a közszolgáltatások színvonalát magasan tudjuk tartani” – sorolta az éves terveket a polgármester. Mint mondta, a kedvező költségvetési pozíciót a város gazdaságának köszönhetjük, tavaly lényegesen több adóbevétel folyt be a kasszába, mint amire számítottak, ez azt jelenti, hogy a veszprémi cégek teljesítménye növekedett.
Porga Gyula
Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) szerint kétségtelenül jó veszpréminek lenni, távolról kiváltképp így tűnik, sokan irigykedhetnek, mert bizonyos mutatókban jól állunk, dőlnek az EKF-es állami milliárdok, jönnek létre közösségi terek. Más önkormányzatok sóvárogva figyelik, hogy a költségvetésünkben irgalmatlanul nagy a beruházások aránya, és a közbiztonság is kiemelkedő magyarországi viszonylatban. Távolról azonban nem látszik, hogy Veszprémet is sújtják az önkormányzatok önállóságát korlátozó állami rendelkezések, a szolidaritási adó, a közműadó, a gépjárműadó elvonása. Ahhoz, hogy valóban Európa legélhetőbb városai közé tartozzunk, nemcsak ígérgetni, hanem megépíteni kellene a belső körgyűrű hiányzó szakaszát, nincs koncepció a repülőtér hasznosítására, azon sem sikerült javítani, hogy elmozduljunk az utolsó helyről a bérlakás-állomány terén, és nem sikerült előrelépnünk a lakásszigetelés támogatásában vagy a parkolási gondok megoldásában sem – összegezte kifogásait Hartmann.
Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz-KDNP) kiemelte, hogy az energiaválság a működési kiadásokat érintette leginkább. Ezen a téren előrelépés ugyanakkor, hogy idén a város teljes közvilágítási rendszere megújul, ami hosszú távú megtakarítást eredményez majd. Ebben az évben is biztosítani tudják a korábban megszokott támogatásokat a nyugdíjasoknak, civileknek, sportegyesületeknek. Folytatódik az útfelújítási program és befejeződhet a Dózsavárosi Könyvtár felújítása is.
Katanics Sándor
Katanics Sándor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság elnökeként ismertette a bizottság álláspontját, melyben alapvetően támogatásra érdemesnek találták a büdzsét. Hozzátette: frakcióvezetőként ugyanakkor nem csak pozitívumokról tud beszélni. Rengeteg problémát lát a választókerületében, kiváltképp az utak állapota a kritikus annak ellenére, hogy az elmúlt fél évben rengeteg közúton zajlottak munkálatok. Az útfelújítások megcsúszása miatt nagyjából háromszáz millió forintos kötbért tud majd érvényesíteni az önkormányzat, a frakcióvezető reményét fejezte ki, hogy ezt az úthálózat fejlesztésére fordíthatják.
Strenner Zoltán (Fidesz-KDNP) a Tulajdonosi Bizottság elnökeként megosztott néhány számot az ingatlanvagyonnal kapcsolatban. 2022-ben a tervezett 472 millió forintos, ingatlaneladásból remélt bevétel háromnegyede realizálódott. Idén a déli intézményközpontban található telkek, gyulafirátóti telkek és az okmányiroda értékesítése révén 750 millió forintos bevétellel számoltak a költségvetésben.
Strenner Zoltán
Sótonyi Mónika (Fidesz-KDNP) a Köznevelési, Ifjúsági, Sport és Civil Bizottság elnöke arról számolt be, hogy 13 kiemelt minősítésű sportszervezet összesen 261 millió forint támogatást kap. Az elnök a többi szervezetet is arra biztatta, hogy éljenek a tavasszal kiírandó pályázat adta lehetőségekkel. Kiemelte még, hogy az önkormányzat 25 millió forinttal támogatja az úszásoktatást. Megmaradt a tanulmányi ösztöndíj, tudjuk biztosítani az Epipen injekciót, a szünidei étkeztetéssel idén is segítséget tudnak nyújtani a rászoruló családoknak – sorolta Sótonyi.
Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) aggodalmát fejezte ki amiatt, mi lesz, ha nem érkeznek EU-s források? A képviselő szerint bár a Jutasi lakótelepen megkérdezték az ott élőket, milyen fejlesztéseket szeretnének, az elhangzott javaslatokból többet kellene beépíteni a költségvetésbe, mert egyelőre alig van látható nyoma a konzultációknak. A veszprémiek szeretnék, ha minél több út és járda újulna meg, több hulladékgyűjtő edényt helyeznének ki. Hangsúlyozta: frakciójuk szerint a lakhatási helyzet javítása, a repülőtér hasznosítása, a belvárosi rehabilitáció folytatása kulcsfontosságú lesz a veszprémi városfejlesztés következő éveiben.
Gerstmár Ferenc
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) azzal nyugtatta képviselőtársát, hogy hitelfelvétel és külső források nélkül is a költségvetési főösszeg felét saját bevételből tudja biztosítani az önkormányzat. A tárgyalási folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy az uniós források megérkezzenek, a kormány tárgyalási stratégiája biztosítani fogja az eredményt az alpolgármester szerint. Brányi egyúttal azt is megígérte, hogy amint a hőmérséklet eléri a meleg kátyúzáshoz szükséges mértéket, kijavítanak minden balesetveszélyes úthibát. Az alpolgármester hosszasan sorolta azokat a beruházásokat, amik az elmúlt években kormányzati támogatásból valósultak meg: többek között a külső körgyűrű fejlesztésést, a Petőfi színház felújításának első ütemét és az uszoda építését.
Guzslován Gábor (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) szerint 2023 a nehézségekről szól a világban, a megszokott életünk nehezebbé válik, át kell gondolnunk a kiadásainkat. Ebben a helyzetben gondolnunk kell a munkavállalókra. Guzslován pozitív lépésnek tartja a cafeteria keret emelését, a szociális és gyermekjóléti ágazatban dolgozók bérpótlék növelésére biztosított tétel megjelenését, és hogy a minimálbér és garantált bérminimum emelésére szánt forrás is biztosított. Nagyon fontos lenne ezeket a béreket tovább fejleszteni, ezekkel a pillérekkel is megtámasztani Veszprém gazdaságát – hangsúlyozta.
Porga Gyula zárszavában megjegyezte, hogy ezt a vitát sok magyar város irigyelné tőlünk: a költségvetés számait is, és azt a kultúrát is, amit mi képviselünk. A kormányzati elvonásokat ért kritikákkal kapcsolatban megjegyezte: 2010-ben 3,5 milliárd forint volt a város iparűzésiadó-bevétele, tavaly már 8,8 milliárd. A polgármester szerint ez is a kormányzat gazdaságpolitikájának eredménye, ötmilliárddal nőtt az önkormányzat saját adóbevétele ebben a bő évtizedben.
A költségvetést végül 11 igennel, 3 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadták el.
