Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Az egyház alapítását ünneplik a keresztények

2010. május 23. 0:10 // Forrás: mult-kor.hu
Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását ünnepli a keresztény világ, a húsvét utáni ötvenedik napon Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Pünkösd napját, azaz a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását a keresztény világ vasárnap ünnepli, a húsvét utáni ötvenedik napon. Ez alkalomból a keresztény egyházak országszerte ünnepi miséket, illetve istentiszteleteket tartanak. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják. Az Apostolok Cselekedetei szerint ugyanis Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek: Szent Péter prédikációját követően sokan megtértek, belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek.

Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Eredetileg a befejezett aratás meghálálásának (Sávuot) napja volt, később pedig a Sínai-hegyi törvényhozás ünnepévé vált. Bár pünkösdöt ünnepként csak a 2. században említik keresztény írók (Tertullianus, Origenes), ünneplése egyidős az egyházzal.

A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. A május 10-e és június 13-a között mozgó ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló azon ősi európai szokásainak és hitvilágának továbbélésére, amelyek a különböző népszokásokban még napjainkban is élnek. Így ez az ünnep a napfordulókhoz hasonlóan sikerrel vitte tovább az év jeles napjainak ősi hagyományait.

"Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek, és különböző nyelveken kezdtek beszélni, úgy, ahogy a Lélek szólásra indította őket...
Megkérdezték Pétert és a többi apostolt: "Mit tegyünk hát, emberek, testvérek?" "Térjetek meg - felelte Péter -, és keresztelkedjék meg mindegyiktek Jézus Krisztus nevében bűnei bocsánatára. És megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert az ígéret nektek és fiaitoknak szól, meg azoknak, akiket - bár távol vannak - meghívott a mi Urunk, Istenünk." Még más egyéb szavakkal is bizonyította ezt, és buzdította őket: "Meneküljetek ki ebből a romlott nemzedékből!" Akik megfogadták szavát, megkeresztelkedtek. Aznap mintegy háromezer lélek megtért.
(Forrás: Apostolok Cselekedetei, Szent István Társulati Biblia)

 

vehir.hu
további cikkek
Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában közélet Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában A HVG legfrissebb középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium a kiemelkedő harmadik helyet szerezte meg az országos mezőnyben. Ezzel a teljesítménnyel az intézmény egyúttal megőrizte vezető pozícióját a fővároson kívüli iskolák között. ma 10:24 „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt közélet „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt Talán az egész ország legmeghatóbb ünnepi pillanatait élhették át azok, akik a 70. évfordulón kilátogattak a veszprémi Brusznyai-emlékműhöz. A mártírhalált halt tanár két unokája beszélt arról a nehéz, de szép örökségről, amelyet a rendszerváltásig titokban kellett tartaniuk, ma pedig büszkén visznek tovább. tegnap 21:12 Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os közélet Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kormányfő beszédében 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint a magyarok a szabad, demokratikus Európához való tartozását és összefogásának el nem vehető képességét is hangsúlyozta. tegnap 19:38

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.