Egészen pontosan Veszprém és Győr nevével, hiszen ez a két város megosztva lett az első a KSH által publikált tanulmányban, ahol környezeti, gazdasági és társadalmi szemszögből vizsgálták a magyar megyei jogú városokat.
A több, mint 100 oldalas tanulmányt az Index elemezte ki és hozta le elsőként a legfontosabb eredményeit, mi most ezekből szemezgetünk, kifejezetten Veszprémre fókuszálva.
Előtte azonban érdemes körüljárni az élhetőség fogalmát ismét, ami akár önmagában is lehetne egy hosszú értekezés, ebben az esetben azonban három jól elkülöníthető szegmensre alapozták a mérést, a már említett környezeti, gazdasági és társadalmi mutatókra.
Persze ezeket is szét lehet még szálazni, ahogy tették a kutatásban is. Például a gazdasági helyzet elemzésénél megnézték a magyar megyei jogú városok lakosainak egy főre utó nettó jövedelmét, a regisztrált álláskeresők számát, a vállalkozások és a foglalkoztatottak számát, valamint az idős lakosság eltartottsági rátáját, hogy csak nlhányat említsünk.
Veszprém esetében a tanulmány külön megemlékezik arról, hogy a rendszerváltás után a nehézipar leépülése akár magával is sodorhatta volna a várost, de az ideérkező tőkeerős multinacionális vállalatok gyorsan helyrebillentették a gazdasági mutatókat. Valamint kitérnek a Pannon Egyetem szerepére is, amely a K+F szektorban jelent fontos gazdasági bástyát Veszprémnek, ebből adódóan a város gazdaság motorjának hajtásában.
Ami a fenntarthatósági és társadalmi szempontokat illeti, a kutatás kiemeli, hogy Érd és Esztergom mellett Veszprémnek a legkiegyensúlyozottabb a mutatója. Itt megvizsgálták többek közt a légszennyezettségi adatokat, a szelektíven gyűjtött hulladék mennyiségét, vagy társadalmi vonatkozásban a kulturális intézmények számát, vagy éppen az internet-előfizetések számát.
A kutatás megjegyzi, hogy mind Győrben, mind pedig Veszprémben a megkérdezettek a legelégedettebbek a lakókörnyezetükkel.
Ami pedig a végleges listát illeti, azon 25 megyei jogú város szerepel. (Habár 19 megyeszékhelyünk van, Budapestet a kutatás nem érintette, ugyanakkor megyei jogú város rangja van, így a listán szerepel 7 olyan város is, ami egyébként nem megyeszékhely: Baja, Sopron, Esztergom, Érd, Hódmezővásárhely, Nagykanizsa, Dunaújváros.) Ezek között Győr és Veszprém áll az élen, ahogy már írtuk, utánuk Esztergom, Érd, Sopron és Szombathely következik.
Érdekesség, hogy Veszprém mellett Győr is esélyes volt arra, hogy 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa legyen. Viszont a harmadik aspiráns, Debrecen a listának csupán a második részében van. A szomszédos megyeszékhelyek közül Székesfehérvár a nyolcadik, Zalaegerszeg a tizenharmadik, Nagykanizsa a tizennegyedik. A sereghajtók pedig Kaposvár, Szekszárd és Salgótarján.
