Mindhárom téli hónap melegebb volt az átlagnál. December középhőmérséklete 1,9 C-foknak adódott, ez 1,4 C-fokkal haladta meg a hónapra jellemző értéket. 20-ig a hőmérséklet az átlag körül ingadozott, ezt követően egyre enyhébb légtömegek érték el térségünket. 23-tól a napi maximumok gyakran emelkedtek 10 C-fok fölé és a minimum hőmérsékletek sem csökkentek fagypont alá. Különös enyheség jellemezte a karácsonyi időszakot, a három nap (24.; 25. és 26.) középhőmérséklete 8,1 C-foknak adódott, ilyen meleg karácsonyt korábban nem jegyeztünk fel Veszprémben. December legmelegebb napja 31-e volt 13,7 C-fokos csúcshőmérséklettel. (Az abszolút csúcsot 2021. december 31. tartja 16,2 C-fokos értékkel.) Decemberben 17 napon fagyott és négy napon nem emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. A leghidegebb decemberi napon, 18-án mínusz 7,4 C-fokig csökkent a hőmérséklet.
2023 januárja a második legmelegebb hónapnak bizonyult az 1927-óta jegyzett adatsorban. Középhőmérséklete 3,6 C-foknak adódott, ez 4,0 C-fokkal haladja meg a sokévi átlagot. A csúcstartó 2007-es január középhőmérséklete 4,9 C-fok volt. Az enyhe időjárást és a bőséges csapadékot mediterrán ciklonok sorozatának köszönhetjük, amelyek főként a hónap első felében okoztak rendkívüli enyheséget. Január elsején megdőlt a napi maximum hőmérsékleti rekord, ugyanis a délutáni órákban 15,6 C-fokig emelkedett a hőmérséklet. Ez 0,5 C-fokkal melegebb a korábbi, 2022-es napi rekordnál. A hónap során 12 fagyos napot jegyeztünk fel, ez fele a sokévi átlagnak. Téli nap, amikor a maximum hőmérséklet is fagypont alatt marad, nem volt, a leghidegebb napon, 30-án 5,2 C-fokig csökkent a hőmérséklet.
Ritkán fordul elő, de az idei télen az is bekövetkezett, hogy a január középhőmérséklete melegebb a februárnál, pedig 2023 februárja sem volt hideg, középhőmérséklete 3,3 C foknak adódott, ami 2,0 C-fokkal haladja meg a sokévi átlagot. A hónap első négy napját még átlag feletti hőmérsékletek jellemezték, de ötödikétől egy észak felől érkező hidegfront hideg, sarkvidéki eredetű levegőt szállított a Kárpát-medence térségébe. Ekkor egy hétig téliesre váltott térségünk időjárása, a napi középhőmérsékletek is fagypont alatt maradtak. A leghidegebb nap ötödike volt mínusz 5,2 C-fokos középhőmérséklettel. Hetedikén hajnalban mínusz 9,0 C-fokig csökkent a hőmérséklet.
A februári tél nem tartott sokáig, mert 16-tól a hőmérsékletek a márciust idézték, a napi maximumok 10 C-fok fölé emelkedtek. 18-án 1,7 C-fokkal, 19-én 0,3 C-fokkal, 21-én 1,5 C-fokkal megdőlt a napi maximum hőmérsékleti rekord. A legmelegebb napon, 21-én a napi középhőmérséklet 10,6 C-foknak adódott, és 16,6 C-fok volt a napi csúcshőmérséklet. Nem példa nélküli, de ritkán fordul elő hogy a tél leghidegebb és legmelegebb napját is februárban jegyezzük fel. Az átlagosan hat téli nappal szemben csak egy napon, 6-án nem emelkedett a hőmérséklet fagypont fölé. Zord nap, amikor a minimum hőmérséklet mínusz 10 C-fok alá süllyed, egyik téli hónapban sem fordult elő.
Az elmúlt csapadékszegény hónapok, évszakok és évek után az idei téli csapadékösszeg átlag felettinek bizonyult, bár az eloszlása nem volt egyenletes. A három hónap alatt 164 milliméter esett, ez a mennyiség 65 milliméterrel több az évszakra jellemzőnél. A bőséges csapadékú november után december is átlag feletti csapadékot hozott. Ekkor már havazást vártunk (főként a fehér karácsonyban reménykedők), de helyette esőt kaptunk. Összesen 15 csapadékos napon, ebből négy havazásos, 63 milliméter eső esett, ez 42 százalékkal több az időszakra jellemzőnél.
Januárban – a korábban már említett mediterrán ciklonsorozat – bőséges csapadékot hozott. 22 csapadékos napon 91,2 milliméter hullott térségünkre, ez a sokévi átlag háromszorosa. 9 napon havazott, vagy esett havas eső, de a magas hőmérséklet miatt tartós hótakaró nem tudott kialakulni. A 21-i havazást követően két napig borította összefüggő hótakaró a talajfelszínt. Ekkor a maximális hóvastagság 10 és 15 centiméter között alakult. A hónap és egyúttal a tél legcsapadékosabb napja kilencedike volt, ekkor 31,9 milliméter eső esett.
Az évszak két csapadékos hónapja után abban bíztunk, hogy a tendencia folytatódik és az évek alatt felhalmozódott csapadékhiány tovább mérséklődik, de nem így történt. Februárban négy csapadékos napon 10,5 milliméter eső esett, ez a sokévi mennyiség egyharmada. Elsején és harmadikán hullott egy millimétert meghaladó eső (utóbbi napon 8,5 milliméter), ezt követően a hónap végéig összesen csak 0,2 milliméter esett, megállt a talajok további feltöltődése nedvességgel. A magasabb hőmérséklet és párolgás a talajok felső néhány centiméteres rétegében kiszáradást idézett elő.
Összességében elmondható, hogy az idei tél is hűen tükrözi a globális éghajlatváltozás okozta tüneteket. Az átlagtól jóval magasabb évszakos és havi középhőmérsékletek mellett több napi maximum hőmérséklet is megdőlt és az éjszakák is egyre enyhébbek. Kevesebb a fagyos és téli nap, elmaradtak a zord napok. A havazást több esetben havaseső váltja, tartós hótakaróról nem beszélhetünk. Szélsőséges a csapadék eloszlása is, bár több esett az átlagnál, de a február csapadékösszege 33 százaléka volt a szokásos mennyiségnek. A szélsőségre utal a február 4-én fújó viharos szél is, amikor megdőlt az országos szélrekord. Veszprémben a repülőtéren ekkor a széllökések elérték a 100 km/órás értéket.
Kovács Győző
