Reggel hat óra, és a Méz Rádió stúdiójában felvillan az adáslámpa. Az év összes hétköznapján ez a helyi rádió rutinjának állandó része, a stúdióban pedig már ott ül Szekeres Dávid, aki a hírek után élőben köszönti a hallgatókat, hogy aztán öt órán keresztül legyen a társuk a reggeli készülődés, majd az iskolába és munkába menet közben is, a dugóban való idegeskedés mellett egészen a délelőtti kávézásig. A fiatal műsorvezető – habár saját bevallása szerint is szeret 120%-on pörögni – néha rövid időre maga mögött hagyja a mikrofonállványt, ilyenkor eltűnik az éterből és inkább – szó szerint – külső szemlélője lesz annak.
Ehhez pedig egészen Skandináviáig utazik el, ahogy tette azt az elmúlt időszakban is, de ott sem elsősorban a szaunákat keresi, és nem is rénszarvasvadászatra indul el. Egészen mást próbál becserkészni sok másik hozzá hasonló emberrel.
De kezdjük az elején Dávid és Skandinávia közös történetét! A Méz Rádió műsorvezetője még egyetemi évei alatt került kapcsolatba Európa északi országaival, először Finnországgal, azon belül is egy kisebb, alig 12 ezer főt számláló várossal, nevezetesen Kalajokival, ami egyébként Balatonalmádi testvérvárosa. Dávid városdiplomáciából írt szakdolgozata miatt kereste meg az északi várost, ahová ki is utazott, és mint utólag mesélte, magával ragadta az ottani emberek élete, a nyitottságuk, barátságos mentalitásuk.
Ekkor határozta el, hogy visszatér még erre a vidékre, ami aztán az évek alatt többször sikerült neki, legutóbb viszont már nem pusztán a hely atmoszférája miatt indult el Norvégiába. Sarkifény-vadászatra nevezett be.
A sarki fény a Föld északi és déli pólusainál a légkörbe behatoló töltött részecskék által keltett időleges fényjelenség. Leginkább ősztől kora tavaszig figyelhető meg, gyakrabban az északi sarkkörtől északra, illetve a déli sarkkörtől délre. Magyarországról általában nem látható, de vannak kivételes alkalmak. Sarki fény akkor keletkezik, amikor a napszél annyira felkavarja a magnetoszférát, hogy töltött részecskék hatolnak be a napszélből és a magnetoszférából a felső légkörbe, a Föld mágneses mezejének vonzására, ahol energiájuk egy részét átadják a légkörnek. A légkör összetevői emiatt ionizálódnak és gerjesztődnek, így fényt bocsátanak ki különböző színekben.
Hogy mennyire bonyolult egy ilyen utat megszervezni, arról Dávid azt mondta, egyáltalán nem komplikáltabb, mint bármelyik másik külföldi utat tető alá hozni, azzal viszont senki ne számoljon biztosan, hogy ha elindul Skandináviába azzal a céllal, hogy sarki fényt fog látni, akkor garantált lesz a sikerélmény. Vannak persze olyan utazási irodák, akik direkt erre szakosodtak, de a légköri jelenség nem arról híres, hogy előre bejelentené, hogy mikor jelenik meg az égbolton. Amúgy is szeptembertől áprilisig van inkább esély arra, hogy elkapjon bárki is ilyen jelenséget, de az időfaktor mellett érdemes helyi emberekkel is beszélgetni és megtudni tőlük, hogy a környéken hol vannak olyan helyszínek, főleg fennsíkok, sziklák, ahonnan a legjobb körülmények mellett lehet szemmel vadászni a sarki fényekre. Persze lehet valakinek olyan szerencséje is, mint Dávidnak, aki egy olyan idegenvezetőt kapott maga mellé, aki szintén magyar volt, ráadásul Veszprémbe, a Padányi iskolába járt korábban.
Ha már körülmények: Dávid legutóbb Európa egyik legészakibb városába, Tromsöbe utazott ki ezért, ahol -9 C fokban pásztázta az égboltot. Neki ezúttal is szerencséje volt, mert a hóviharok éppen akkor hagytak alább, amikor kint volt, így ismét megpillanthatta az égbolt eme különleges játékát, ráadásul elég volt a város határába kimennie ehhez. Vannak viszont olyan megszállottak, akik 1000 kilométert is képesek utazni még északabbra, hogy akár egy percig is megcsodálják ezt a fényjátékot – persze, csak ha szerencséjük van.
A sarkifény-vadászat fogalma nem véletlenül létezik. Hiszen valóban egy kiszámíthatatlan játék: vagy érkeznek a fénycsóvák, vagy nem. Lehet, hogy órákon keresztül ott maradnak, miközben folyamatosan változnak – vagy ahogy a helyiek mondják, táncolnak az égen –, de lehet, hogy az egész jelenség egy perc után véget ér.
Dávid szerint viszont az az egy perc is lehet életre szóló élmény. Szavakkal viszont még egy rádiós műsorvezetőnek is nehéz leírni a látványt és azt az érzést, amikor pásztázza a nagy sötétséget, ami aztán hirtelen megváltozik, valami olyasmi jelenik meg rajta, amit egy kontinentális égövön élő ember nem tud hirtelen hova rakni. Mindenesetre, ahogy Dávid esetében is megtörtént, a szem ilyenkor sokaknál nem marad szárazon.
A sarki fények legtöbbször zöld színben pompáznak, a szem is ezt tudja legjobban befogadni, de vöröses és lilás árnyalatban is megjelenhetnek, bár utóbbiak inkább csak a fényképezőgép lencséjén keresztül látszódnak jól.
Dávid memoriakártyája is majdnem megtelt, amíg kint volt, amiből több képet is odaadott nekünk, hogy a veszprémiek is betekintést nyerhessenek a turistamagazinok hasábjain túl egy lelkes helyi lakos élményeibe.
Az északifény-vadászat után Dávid pár nappal később már ismét a Méz Rádió stúdiójában ült reggel, igaz, ez majdnem meghiúsult aznap, hiszen sokáig úgy tűnt, hosszabbra nyúlik majd a szabadsága. A gépe indulásának reggelén ugyanis egy hóvihar csapott le Tromsöre, de ahogy Dávid elmesélte, ezeket a viharokat nem lehet összehasonlítani az itthon tapasztaltakkal. Amikor kilépett a szálloda ajtaján, alig látott pár méternél tovább. Nem volt jobb a helyzet a reptéren se. Ahogy felidézi, éppen elkapta azt a pillanatot, ahogy a repülőgépének kapitánya kapaszkodva próbál beszállni a gépbe. Mivel oszlói átszállással utazott volna vissza Ferihegyre, gépének második halasztása után már tudta, hogy aznap nem fog leszállni a magyar fővárosban. Oslóba végül eljutott nyolcórás csúszással, így egy napig még élvezhette a norvég fővárost, majd immáron probléma nélkül egy másik járattal hazajutott, és pár óra alvás után már ugyanúgy köszöntötte a hallgatókat a veszprémi frekvencián.
Dávid szerint a sarkifény-vadászat könnyen függőséget okozhat. Ő például már kinyitotta azt a képzeletbeli albumot a fejében, amibe szeretné ezután élete végéig gyűjtögetni az élményeket. És hogy mi lesz a következő célállomása? Erről még nem mondott biztosat, de sokatmondóan megjegyezte, Izlandon és Grönlandon nem járt még.
A cikkben Szekeres Dávid által készített képek szerepelnek.
