Napirend előtt
Gerstmár Ferenc (MSZP-LMP-Párbeszéd) indítványozta, hogy bármilyen akkumulátorgyártással foglalkozó cég Veszprémbe települését támogató döntést a közgyűlés csak akkor fogad el, ha azt a lakosság helyi népszavazással támogatja. Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) nem támogatta a kezdeményezést. Egyrészt "Veszprémben közel s távol nem aktuális a téma", senki nem gondolkodik ilyne üzem telepítésében, kiváltképp, hogy a város munkaerő-hiánnyal küzd. Akkumulátorgyár telepítése még csak pletyka szintjén sem merült fel. Az indítványt végül a képviselő-testület sem támogatta.
Gerstmár Ferenc
Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) interpellációjában azt kérdezte az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programban kiírt pályázatokkal kapcsolatban, hogy indulhatnak-e az önkormányzati cégek igazgatósági, FB tagjai, alkalmazottjai, főtanácsadók és tanácsadók, azaz döntéselőkészítők és döntéshozók a közreműködésükkel kiírt pályázatokon? A polgármester azt válaszolta, hogy az elmúlt évtizedben több tízmilliárd forint forrást költött el az önkormányzat vagy a tulajdonában lévő cégek, az irányító hatóságok felügyelete alatt. A hatóságok semmilyen szabálytalanságot nem állapítottak meg. Az EKF-programban pályázatok keretében hozzáférhető forrásokat transzparens módon fizették ki, az Állami Számvevőszék vizsgálata mindent rendben talált. Hartmann viszontválaszában azt mondta, hogy a kétezres években olyan szigorú szabályok voltak életben, hogy egy lazacos szendvics beszerzésére is legalább három ajánlatot kellett kérni. A frakcióvezető szerint az ellenzéket kizárták az EKF működéséből, így nem nevezhető transzparensnek.
Várható-e, hogy a Pöltenberg Ernő utcai játszótér bővítésére, fejlesztésére a korábbi ígéretnek megfelelően lesz forrás? – kérdezte Gerstmár Ferenc. A polgármester azt ígérte, hogy az idén elkészül az említett játszótér.
Porga Gyula
Megismerhetik-e a Veszprémben élők, és ha igen, mikor és hogyan a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa nyitóeseményének kiadási költségeit? – kérdezte Katanics Sándor frakcióvezető (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek). Porga Gyula azt felelte, hogy a nyitóesemény az EKF-év legfontosabb programja. Veszprémben egy soha nem látott, grandiózus produkciót valósítottak meg, 25-30 ezer embert vonzott a program. A költségek már a rendezvény nyilvánosak voltak, összesen 674 millió forintba került.
Brányi Mária alpolgármester (Fidesz-KDNP) beszámolt az önkormányzat és a CYEB Energiamegoldások Kft. közös izzócsere programjáról. 2531 regisztráció történt, a regisztráltak részére több, mint 30.000 izzót biztosít a Cyeb Kft, melyek összértéke meghaladja a 60 millió Ft-ot. Mindenki az általa megadott elérhetőségen kap értesítést az átvétel időpontjáról, és ezt követően lehetséges az értesítőben megadott dokumentumok bemutatásával, a részére megjelölt időintervallumban az izzók átvétele.
Brányi Mária
Szintén az alpolgármester beszélt arról is, hogy megjelent Zongor Klára: Az Én Veszprémem című, gyermekeknek szóló könyve, ami változatos feladatokon keresztül ismerteti meg a belvárost, annak épületeit és művészeti alkotásait az olvasóval.
Enyhítések a parkolási rendszerben
Apróbb, ám kedvező változások várhatók a parkolási rendszerben. Reagálva a lakossági visszajelzésekre a képviselők arról döntöttek, hogy azok számára, akik nem rendelkeznek saját tulajdonú gépjárművel, hanem csak a munkahelyük által biztosított céges autót használják, azok erre az autóra igényelhetik a lakóhelyük szerinti zónába a kedvezményes parkolási bérletet. A lehetőség kizárólag személygépjárműre vehető igénybe.
Változik a fizetési rend a Vásárcsarnok és a Szakszervezetek háza melletti parkolókban. Ugyan ezek a területek maradnak a piros zónában, és a szombati fizetési kötelezettség sem szűnik meg, azonban egy óra ingyenessé válik. Ezt úgy oldják meg, hogy parkoláskor negyed órára kell jegyet váltani, majd annak a lejártát követő egy óra lesz ingyenes. A változást technikai átállás után, május 1-jétől vezetik be.
Katanics Sándor macerásnak tartja az ingyenes óra biztosítását, ami bevétel-kiesést jelent majd a VKSZ Zrt-nek. A frakcióvezető szerint jobb lett volna, ha a zöld zónában hagyják a területet. Hegedűs Barbara alpolgármester (Fidesz-KDNP) elmondta, hogy egyeztetett a Vásárcsarnokban működő kereskedőkkel egyeztetve született az előterjesztés.
Közterületet neveznek el Auer Lipótról
Azt, hogy a világhírű veszprémi hegedűművész nevét közterület viselje Veszprémben, Hartmann Ferenc frakcióvezető (MSZP-LMP-Párbeszéd) indítványozta még 2020-ban. Akkor a kialakítandó kulturális negyed egyik részét tervezték elkeresztelni, és ez most meg is történik: a zeneiskola előtti terület viseli majd Auer nevét.
Auer Lipót (1845 – 1930) világhírű magyar hegedűművész, zenepedagógus, karmester és zeneszerző. A világ zenei életének meghatározó alakja, zenei témájú könyvek szerzője, hegedűiskoláját ma is használják. A magyar muzsikust kinevezték a Szentpétervári Konzervatórium tanárának, pár évtized alatt a cár udvari szólóhegedűsévé emelkedett és orosz nemesi rangot kapott. Oroszország mellett – hegedűsként és karmesterként – nagy sikereket aratott Európa több országában, később az Amerikai Egyesült Államokban is.
– wikipedia
“A zeneiskola közelségében — a Kálvária-domb északkeleti homorulatában kialakítandó ligetes területrészt javasoljuk Auerről elnevezni, a névnek kifejezetten park utótagjával, mivel itt térről nem nagyon lehet beszélni. A leendő Auer Lipót parkot nyugatról a domb maga, kelet felől a jelenlegi gépkocsiparkoló helyén majdan kiépülő úttest zárná le” – írta körül a területet Somfai Balázs, az Utcanévi Munkacsoport elnöke.
Auer Lipót emlékét másképp is ápolja a város: a Thököly utcában jelenleg is dolgoznak a zeneszerző szülőházának felújításán, ahova majd Sümegi Elemér hegedűkészítő mester műhelye költözhet be.
Átadhatja az államnak a víziközmű-vagyont az önkormányzat
Mint arról korábban beszámoltunk, a Bakonykarszt a megnövekedett energiaárak miatt olyan működési költséggel kénytelen számolni, ami már a cég működését veszélyezteti. Az állam felajánlotta, hogy átvállalja a víziközmű-szolgáltatás biztosítását és annak költségeit, ehhez azonban a Bakonykarszt vagyonelemeire is igényt tart. Februárban név szerinti szavazással döntött úgy a képviselő-testület többsége, hogy támogatja a közműcég állami integrációját, ezúttal ezt a folyamatot indítják el.
Hartmann Ferenc emlékeztetett: harmincmilliárdos vagyonról van szó, amit nem szabad ingyen átadni az államnak. Ha megszületik ez a döntés, akkor a víz- és szennyvízszolgáltatásra nem lesz ráhatása a városnak.
Hartmann Ferenc
Kovács Rajmund (Függetlenek-Szakszervezet-Reformerek) zsarolásnak tartja, hogy az állam csak a vagyon ellenében hajlandó segíteni. Nincs meggyőződve arról, hogy az állam jobb gazda lesz, mint az önkormányzat volt, azt gondolja, hogy a szolgáltatás minősége romlani fog.
Porga Gyula polgármester hangsúlyozta: a szolgáltatás minősége a Bakonykarszt Zrt. vezetésének és munkatársainak köszönhető. Ha a cég állami tulajdonba kerül, de ugyanezek az emberek maradnak a helyükön, akkor feltételezhetjük, hogy megmarad az eddig megszokott színvonal. Megjegyezte, itt most a Bakonykarszt működőképessége a tét, ha nem tudjuk sajtá forrásból finanszírozni, más megoldást kell keresnünk.
