Két részre választaná a jövőben a családi pótlék rendszerét az új kormány: nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Soltész Miklós kereszténydemokrata politikus a vonatkozó javaslat expozéjában kiemelte: a törvénymódosítás társadalmi igényt valósít meg. A KDNP-s szakpolitikus idézte az alkotmányt, miszerint a szülők kötelesek kiskorú gyermekük taníttatásáról gondoskodni. A változtatásokat indokolva utalt az Alkotmánybíróság határozatára is, miszerint a családi pótlékra, mint konkrét juttatási formára senkinek nincs az alkotmányon alapuló joga.
A javaslat a családi pótlékot két részre választja, nevelési ellátásra és iskoláztatási támogatásra. Soltész Miklós a részletekről szólva elmondta, hogy nevelési ellátásra a nem tanköteles gyermek jogosult, illetve saját jogán az a 18. életévét betöltött tartósan beteg, fogyatékos gyermek, aki már iskolába nem jár.
Az iskoláztatási támogatást azon tanköteles gyermekek kapják, akik elérték azt a kort, hogy kikerülnek a nevelési ellátásból; és akik húsz éves korig közoktatási intézményben tanulnak tovább. A sajátos nevelési igényű gyermekeknél ez a korhatár 23 év lenne.
Soltész Miklós elmondta: a családi pótlékot hat hónapra megvonják a szülőktől azon gyermekük után, akit nem járatnak iskolába. Ha tíz órát meghaladta az igazolatlan hiányzás, az iskola vezetője erről köteles ltájékoztatni a jegyzőt. Ezután a jegyző végzéssel értesíti a családot, ha tovább folytatódik a hiányzás, s meghaladja az ötven órát, akkor az a családi pótlék hat hónapra történő megvonásával jár.
