Flaskár István volt a megye első főfoglalkozású sportújságírója. Ám az 1950-es években csak négy oldalon jelent meg a Napló jogelődje, a Veszprémmegyei Népújság, melyben csupán egy hasábnyi terjedelem jutott a sportra, így más feladatot is kapott. Újoncként azonnal bedobták a mély vízbe…
A szocialista haza építése, az ötéves népgazdasági terv végrehajtása és a munkaverseny kiszélesítése, no meg ki tudja még minek köszönhetően kitalálták, hogy a nőket rá kell venni a traktorozásra. Leszállítottak jó néhány traktort a berhidai gépállomásra, és pártutasításra a traktorozást népszerűsítő cikket kellett írni a Népújságba.
- Elküldtek Berhidára, hogy írjak egy fél oldalas riportot. Enyhe kifejezés, hogy nem örültem a feladatnak, de muszáj volt megcsinálni – emlékezett sok évvel ezelőtt a történetre a 2017-ben 88 éves korában elhunyt Flaskár István, aki fél évszázadot húzott le a megyei napilap szerkesztőségében, és ugyancsak 50 éven át tudósította a Népsportot/Nemzeti Sportot.
Hideg, esős időben kellett elutazni Berhidára, ahová annak idején naponta csak két járat közlekedett. Az interjúra kiszemeltek nem sok okot tudtak felsorolni, hogy miért is kezdjenek el traktorozni a nők. Majd órákat várva a visszainduló buszra, Pista bácsi átfagyva, sárosan érkezett vissza Veszprémbe. Ezután következett a talán még nehezebb feladat: meg kellett írni a „kedvcsináló” riportot…
- Hát, ettől nem fognak traktorra pattanni az asszonyok – mondta a főszerkesztő a kézirat olvastán. - Flaskár elvtárs, menjen ki még egyszer Berhidára, gyűjtsön még anyagot, és írja meg újra a riportot – adta ki ismét a feladatot a főnök.
- Ezért aztán mehettem megint Berhidára. Sokkal több információt nem sikerült begyűjteni, de az átírt anyag már jobban tetszett a főszerkesztőnek, és nagy kő esett le a szívemről, amikor azt mondta, hogy: „Így már jó lesz” – mesélte Pista bácsi.
Ismereteim szerint így sem nőtt meg rohamosan a környéken a traktorozó nők száma, de erről nem Flaskár István tehetett.