Mediterrán ciklonok sorozata hozott bőséges csapadékot az elmúlt napokban. Veszprém és térsége az ország legcsapadékosabb területei közé tartozott. A repülőtéri mérések alapján 88 milliméter eső esett május 11. és 15. között. 14-én (vasárnap) 48,8 milliméter esett, ezzel megdőlt a májusi napi csapadékrekord. A korábbi napi maximumot 2010. május 13-án mérték, akkor 43,3 milliméter eső esett 24 óra alatt.
Szakmai és amatőr portálok gyorsan kerestek és találtak hasonlóságot régebbi korok májusi időjárása és a mostani között. Csupán 13 évet kellett visszalapozni és kiderült, hogy 2010 májusát is hasonlóan bőséges csapadékhullás jellemezte és a hőmérséklet is elmaradt a sokévi átlagtól. Veszprémben 2010 májusában 175,6 milliméter eső esett, a meteorológiai mérések kezdete, 1860-óta ebben a hónapban ennyi csapadékot nem mértek. A májusi sokévi csapadékátlag 63 milliméter.
De milyen is volt, hogyan alakult 2010 májusának időjárása? Érdekes és tanulságos visszaidézni az akkor történteket.
Hazánk jelentős részén 2010 májusban a havi csapadékösszeg meghaladta a 300 millimétert, de a Magas-Bakony egyes részein megközelítette a 400 mm-t. Veszprémben és közvetlen környezetében 175–190 milliméter csapadék hullott, a csapadékos napok száma 19–21 között alakult. A hónap közepén, elsősorban 15–17-én a Zsófia ciklonnal igen jelentős csapadék érkezett, átlagosan napi 30, illetve 25 milliméter. Nem egy helyen a szokásos havi mennyiség hullott le két nap alatt, a havi csapadékösszeg a sokévi átlag háromszorosának adódott.
A hónap első harmada egyébként száraz volt, 8-án, szombaton az akkori napilap még arról írt, hogy hamu hullott az égből! „Devecserből jelezte olvasónk, de a megyében másutt is észlelték, hogy csütörtök reggelre hamuréteg lepte el az autókat. A meteorológusok szerint elképzelhető, hogy az izlandi vulkán hamuja csapódott le… mosódott ki az esővel.”
A hónap közepétől aztán egyre „nedvesebb és borúsabb” híradások láttak napvilágot. Május 14-én, pénteken már villámcsapásról, nyárias viharról és sok esőről tudósít az újság beszámolója: „Nyolcméteres lángokkal égett annak a füredi nádfedeles nyaralónak a teteje, amelybe belecsapott a villám. A tűzoltók órákon át oltották a tüzet, végül több mint két óra alatt sikerült csak eloltani. Szentkirályszabadján is villám csapott egy házba, pontosabban annak kéményébe, megbontva ezzel a tetőt is… A hirtelen lezúduló eső miatt a tűzoltókat több esetben is riasztották, elsősorban pincéket, garázsokat árasztott el a víz. A megyei mentőszolgálat tájékoztatása szerint a délelőtti órákban, még a vihar előtt, vélhetően a fronthatások következtében, a szokásosnál több belgyógyászati esethez kellett kivonulniuk.” Veszprémben, a város mélyebben fekvő részein a csatornák nem tudták elnyelni a rövid idő alatt lezúduló 25–30 milliméternyi csapadékot.
A Séd vízszintje 2010 májusában
A hétvégén, 15-én és 16-án, a felettünk örvénylő „Zsófia” ciklon orkán-erejű szelet és özönvizet zúdított a megyére. „Katasztrofális állapotok uralkodtak vasárnap megyénkben: a tűzoltókat lapzártáig több mint kétszáz helyre riasztották; fák dőltek az utakra, sínekre, házakra, pincékből kellett a vizet kiszivattyúzniuk, több települést áradás sújtotta.” – tudósítottak május 17-én, hétfőn. „A Bakonyban rekord közeli, 160 kilométeres széllökéseket mértek. A legnagyobb vész Bakonybélben volt, ahol a Gerence-patak kilépett a medréből, a víz betört a lakóházak udvarába… Az ajkai tűzoltóságnál a szabadnapos lánglovagokat is berendelték, hogy a rendkívüli időjárás okozta károkat minél előbb elhárítsák… Nagyvázsonyban ugyancsak pusztított a szombat éjszakai vihar. A városi dombon egy kis csavarás után méteres átmérőjű öreg fákat is derékba tört. Jelentős kárt okozott a gyümölcsösökben is… Balatonfüreden és térségében szombat este tíz órától szinte folyamatosan dolgoztak a tűzoltók. Vasárnap reggelig majd negyven káresethez riasztották az egységeket. Több villamos vezetéket leszakított a szél, számos fa dőlt ki. Kidőlt fák Tihany alsó útján is több ponton nehezítették a közlekedést. Teljesen leállt a Balatonon a hajók közlekedése, vasárnap délelőtt a komp sem járt. Balatonfüreden 105 kilométeres széllökést mértek.” Vasárnap késő délután a 8-as számú főutat is le kellett zárni a bándi és a herendi elágazónál vízátfolyás miatt, mivel egy az úttól nem messze lévő kis tó úgy megáradt, hogy 30–40 centiméteres átfolyás keletkezett az úton. A forgalmat Herend felé terelték el. Vasárnap éjszaka Veszprémben a szél erőssége elérte, majd meghaladta a 100 km/órás értéket.
Százezren maradtak villanyáram nélkül a hétvégi viharos időjárás miatt. Az E.ON küzdött az elemekkel, de néha alulmaradt: a víz, a sár foglyul ejtette a szerelőket, a szél újra elszaggatta a megjavított vezetékeket. A legrosszabb helyzet megyénkben alakult ki. „A szerelők és a szerződött alvállalkozók egész hétvégén teljes létszámban dolgoztak a vihar okozta üzemzavarok elhárításán. A társaság a rendkívüli időjárási körülmények miatt a hétvégére megerősített ügyeletet rendelt el, és ahol szükség volt, szerelőket csoportosított át a vihar által leginkább sújtott régiókba. Ez első sorban Veszprém megyét érintette.” – tudtuk meg a Napló május 18-i számából. A Balaton és Veszprém környékén a kitört fák, kidőlt oszlopok, elázott transzformátorok, a felázott talaj és az erős szél akadályozta a szerelők munkáját. Hétfő hajnalra a viharos szél miatt újabb 40 vonalon lépett fel üzemzavar, amely mintegy ötvenezer háztartást érintett. Az esetek többségét a vezetékre dőlt fák okozták. A leginkább érintett régiók közt volt Veszprém is. A Balatonnál több helyen az árvíz miatt a veszély megelőzésére kellett kikapcsolni a szolgáltatást. A vihar komoly károkat okozott az ivóvíz- és csatornaszolgáltatóknak is. Több településen, az utcán folyt a szennyvíz, az ivóvíz pedig fogyasztásra alkalmatlan volt. Bakonybélben vasárnap öntötte el a csatornarendszert a Gerence-patak, elmosta a szennyvíztelepet és egy kutat, ezért a falut ki kellett kapcsolni az ivóvíz szolgáltatásból. Ugyanez volt a helyzet Bándon és Herenden is, az ivóvíz sem ivásra sem főzésre nem volt alkalmas. Farkasgyepűn áramszünet miatt tartálykocsikból biztosították az ivóvizet.
Bakonybélben a Gerence-patak lépett ki a medréből
„Veszprémben a legnagyobb gondot a medréből kiöntött Séd okozta, szerencsére egy ház sem került veszélybe” – nyilatkozta Czaun János alpolgármester, a helyi védelmi bizottság elnöke. Elmondta, a Betekints étterem parkolójába nagy mennyiségű vizet engedtek be, de ha szükséges, megnyitják a közeli tárolót. A völgyben folyó nagyszabású munkálatokat bizonyos fokig tönkretette a Séd: pluszköltségbe kerül a terület rendbehozatala. Az alpolgármester azt is elmondta, hogy Veszprém ivóvíz kutjai nem fertőződtek, tisztaságukat folyamatosan ellenőrzik. A hétfői szemétszállítást áthelyezték szombatra az áldatlan állapotok miatt. Bándon, Hajmáskéren és Herenden több száz homokzsákkal kellett megvédeni a házakat az áradástól. Hétfő este Királyszentistván, Vilonya és Sóly községek alsó részét is veszélyeztette a megáradt Séd. A tűzoltóknak legtöbbször kidőlt fák, illetve a házakból, garázsokból történő vízszivattyúzás miatt kellett vonulni. A megyében több helyen le kellett zárni az utakat, amíg a tűzoltók rendbe tették a szakaszt, illetve vízátfolyások miatt nem lehetett átengedni az autókat.
„Veszélybe került az állatkert, víz alatt a 8-as főút” – címmel közölt tudósítást a Veszprém megyei helyzetről a Magyar Hírlap május 18-án. „Veszprém megyében szombat reggel óta folyamatosan esett az eső. Somlóvásárhelyen tegnap több utcába már legfeljebb csak terepjáróval lehetett behajtani. Itt a Torna-patak áradt meg, és tört be a faluba. Városlődön egy halastó gátjának koronáján bukott át a víz. A lezúduló víztömeg tegnap megközelítette a falut, mindössze néhány méterre volt a házaktól, ezért egész nap a gát megerősítésén dolgoztak, mert ha az átszakad, több család otthonát moshatja el az áradás. Bándon a Pinke-patak árad, a hömpölygő víz a fél falut veszélyezteti. Beázott az ivókút is, így sem Bándnak, sem Herendnek nincs iható csapvize. A Séd-patak is kilépett a medréből, több szakaszon, a 8-as főúton hömpölyög, amelyet többször le kellett zárni. A főút mellett a kertek, földek szintén víz alatt állnak. A Séd betört Sóly és Hajmáskér községekbe, valamint Veszprém több kertvárosi részébe is, veszélyezteti a gyulafirátóti iskolát, a megyeszékhelyen pedig az állatkert környékét. Tegnap a védekezők abban bíztak, hogy eláll az eső, mert ha nem, akkor további súlyos károkra kell felkészülni. Lapzártánkig megállás nélkül esett, így a készültség is emelt szinten maradt.”
Keddre – 18-ára – lényegesen változott az árvízi helyzet. Megyeszerte mindenütt apadtak a patakok, a lakók visszaköltözhettek otthonaikba. Hétfőn este Somlóvásárhelyen az elárasztott területekről visszahúzódott a víz, Somlójenőn, kedden már csak egy házat kellett védeni homokzsákokkal. Monostorapátiban a nyúlgátat kellett magasítani, mert a patak vize tovább emelkedett. Veszprémben a Séd völgyében is folyamatosan csökkent a vízszint, és ez volt a jellemző Bakonybélben is. A tűzoltóknak még kedden is folyamatosan vonulniuk kellett, kidőlt fákat vágtak össze, szivattyúzták a pincékbe, garázsokba betört vizet. „Adott pillanatban felmérhetetlen, de biztosan többmilliárdos kárt okozott a hétvégi esőzés és vihar az ország mezőgazdaságában. Több mint 150 ezer hektárt boríthat belvíz, melynek fele szántó.” – írta a megyei lap május 20-án. „Térségünkben helyenként rengeteg eső esett, két nap alatt akár a 80–130 millimétert is elérte. Ráadásul óránként 120‒140 kilométeres sebességű orkán tombolt. Ez károsította a szőlők friss, még nem fásodott vesszőit, a gyümölcsfákat, elfektette a legtöbb árpát, néhol a búzát is, megtépázta a repcét. A mezőgazdasági utak egy része járhatatlan a vízmosások miatt. Az első kaszálású szénát is tönkrement.” – nyilatkozta a Naplónak Boros Gábor a Veszprém megyei Agrárkamara területi koordinátora.
Május 25-én újabb viharzóna vonult át térségünk fölött. A vihar este fél hét és hét óra körül érte el a megyét, heves esőzéssel, egyes helyeken viharos széllel és jégesővel járt. A csapadékzóna a Pápa – Veszprém tengely mentén mozgott, így a megye egy része kimaradt az égi áldásból. A leghevesebben a Balaton parton tomboltak az elemek, Csopakon és Balatonfüreden diónyi jegek estek viharos szél kíséretében, felhőszakadással. Veszprém sem maradt ki az égi áldásból, rövid idő alatt mintegy 30 mm eső esett. Nagyvázsonyban és Tapolcán azonban megúszták a vihart. Pápa környékén az orkán erejű szelet eső, majd 10–15 perces jégeső követte. Pillanatok alatt fölteltek a csatornák, ezért az utcákon folyt a víz. Autók áztak be, néhány utcában megszűnt a közlekedés, elakadt kocsik akadályozták a forgalmat. A belváros szórakozóhelyeiről vödrökkel merték ki a vizet. Családi házak ablakán, ajtaján dőlt be az ár elárasztva a pincéket és a kerteket. Rövid idő múlva – épp olyan hirtelen, mint ahogy érkezett – távozott a vihar. Herenden a nagy esőzés miatt éjszaka megáradt a Séd patak, ötszáz homokzsákot kellett kirakni. A nagy mennyiségű esővíz miatt a 8-as főút Bánd és Szentgál közötti részét le kellett zárni. Bakonybélben, alig egy héttel a faluban pusztító árvíz után, kedden este hét óra körül, özönvízszerű eső zúdult a településre. A csapadék több hullámban érkezett, de már az első, 20 perces zivatar alkalmával mintegy 35 milliméter eső esett. A hirtelen jött hatalmas vízmennyiséggel a vízelvezető árkok nem tudtak megbirkózni, a falu több utcája, az udvarok, kertek percek alatt víz alá kerültek.
A még épülő Kolostorok és Kertek rendezvénytér munkálataiban is nagy kárt okozott az eső
A 2010-es évet szélsőséges időjárás jellemezte, ami elsősorban a csapadék tekintetében volt rendkívüli, ugyanis országos átlagban a korábbi 110 év legcsapadékosabb éve állt mögöttünk. A rendkívüli, nagymennyiségű csapadék hatására szinte az egész év folyamán fokozatos ár- és belvízveszély (készültség) volt az országban. Egyes térségekben – elsősorban az ÉK-i országrészben – tetemes károk keletkeztek az épített és természetes környezetben, mezőgazdasági terményekben. A bőséges csapadékhullás sok esetben olyan időjárási képződményekkel érkezett (mediterrán ciklonok, zivataros zónák), amelyek viharos széllökésekkel jártak együtt. Ezek erőssége néhány körzetben (pl. a Bakony térségében) országos rekordot döntött, tetőket szaggatott, fákat csavart ki, gondokat okozott a villamos energiaellátásban. Országos átlagban a havi csapadékösszegek 70%-kal, Veszprémben 50%-kal haladták meg a sokévi átlagértéket. Március, július, október és december kivételével minden hónapban jóval az átlag feletti értékeket regisztráltunk, amelyből következően és éves csapadékösszeg a repülőtéri állomáson 912 milliméternek, az akkor még működő városi éghajlati állomáson (Harmat utca) 1003 milliméternek adódott.
Kovács Győző
