A 2009-ben alakult Klímabarát Települések Szövetsége Magyarország egyetlen tematikus céllal szerveződő önkormányzati szövetsége, melynek célja, hogy szakmai tapasztalatok megosztásával segítse helyi, települési szinten az elkerülhetetlen változásokhoz történő alkalmazkodást és a kihívásokra való felkészülést. Mindezt szakmai konferenciákkal, képzésekkel, előadásokkal és pályázati lehetőségekkel teszik.
Kovács Lajos, a szövetség elnöke a 2023-as szabadegyetem pénteki megnyitóján elmondta, mostanra már 83 tagot számlálnak – köztük párszáz fős falvakat, kistelepüléseket, fővárosi kerületeket és megyei jogú városokat, illetve vármegyéket is –, ez a szám pedig hamarosan 86-ra nő. Az elmúlt években sok messzemenő eredményt értek el, amelyek a jövőben is adnak még feladatot – ilyen volt például a Klímabarát platform létrehozása az önkormányzatok támogatására.
Kovács Lajos
Legújabb programjuk az azonos vízgyűjtő-területen elhelyezkedő, szomszédos, vagy közel fekvő településeket igyekszik együttműködésre ösztönözni annak érdekében, hogy együtt hatékonyabb megoldásokat találjanak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz. A programra, mely konkrét forrásbevonásra irányuló tervezést tesz lehetővé, első körben 195 település pályázott, az eredményeket év végén hirdetik ki.
A szövetség tagjai között ott van a Veszprém Vármegyei Önkormányzat is – a kapcsolat még 2017-ben, a KEHOP program keretében alakult Veszprém megyei Éghajlatváltozási Platform – röviden Klímaplatform – idején jött létre, majd 2021 decemberében vált hivatalossá, amikor a közgyűlés elfogadta a tagságot – tudtuk meg Vörösmarty Évától, a Veszprém Vármegyei Önkormányzat alelnökétől.
Hegedűs Barbara
A szervezet támogatására szükség is van, hiszen Veszprém kiemelt célja, hogy néhány éven belül a legélhetőbb európai városok között szerepeljen kategóriájában, aminek a kulturális lehetőségek, az infrastrukturális fejlesztések és a városüzemeltetés optimalizálása mellett fontos része az is, hogy minél inkább klímabaráttá váljon a megyeszékhely, amihez minden szakmai segítség jól jön – hangsúlyozta Hegedűs Barbara alpolgármester.
A mostani szabadegyetem célja az volt, hogy a jelenlévők jobban megismerkedjenek egymással, illetve Veszprém vármegyével. A találkozó része így kirándulás és előadások is voltak. Utóbbiak között szó volt például a vármegye klímajövőjéről, a veszprémi klímaváltozásról, az elektromos közbringa rendszer bevezetéséről és a vármegye környezetvédelmi programjának megújításáról is.
Feladat van bőven, hiszen ahogy arra dr. Domokos Endre, a Pannon Egyetem docense is rávilágított, bár a klímaváltozás nem egyedi, korábban is voltak lényegesen hidegebb és melegebb időszakok, ezek mindig történelmi változásokkal is jártak – elsősorban népvándorlással. Mára azonban annyira sűrűn lakott a bolygó, hogy nem nagyon van hova mozogni. Pedig ha nem teszünk semmit, komoly kihívásokkal kell szembenéznünk a világban, Magyarországon és a megyén belül is.
A mostani számítások szerint például 2040-re a felszíni hőmérséklet 1,5-4 fokos is lehet, 2060-ra pedig 3,5-6 fok közötti, míg a hőhullámos napok száma 2050-ben másfélszer annyi lehet, mint most, 2070-ben pedig 3-4-szer több. Azaz, míg ma évente 7-8 olyan nap van, amikor 30-35 °C között mozog a hőmérséklet, 2050-ben ez egy hónapra nőhet, 2070-ben pedig az egész nyár ilyen lehet. Fel kell készülni a vízhiányra is: a 21. század végére az aszályos napok száma kétszeresére nőhet a vármegyében, de lesznek olyan időszakok is, amikor víztöbblet alakul ki.
Domokos Endre
A felkészüléshez tehát nagyon fontos, hogy megtanuljunk megfelelően együtt élni a természettel. Az árvizek elkerülése például lehetséges vízáteresztő burkolatok alkalmazásával, amelyek nem elvezetik, hanem elnyelik a vizet, vagy esőkertek telepítésével, illetve minél több zöldfelület – parkok, falra felfuttatott növények – létrehozásával, melyek a port is jobban kiszűrik a levegőből. Persze, ezek többletköltséggel járnak, Magyarország azonban világviszonylatban a legjobb anyagi helyzetben lévő ország 10%-a között van, így érdemes még most áldozni a jövőre.
