Minderről az „Őszintén a Balatonról” szakmai találkozók keretében július 13-án megrendezett tudományos előadóülésen hallhattunk, Tihanyban a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI).
Az algavirágzásokat okozhatják olyan kékalga (cianobaktérium) fajok is, melyek toxintermelésre képesek, mely toxinok különféle megbetegedéseket idézhetnek elő. Az eddigi eredmények alapján a balatoni algatörzsek nem erős toxintermelők, ugyanakkor előfordulnak olyan fajok melyek az arra érzékenyeknél problémákat okozhatnak.
Algásodó Balaton (fotó: MTI / archív)
A Balaton 80-as, 90-es éveket megelőző tömeges algavirágzásait a tó külső tápanyag-terhelése okozta, a későbbiekben a vízminőség nagymértékben javult. Újkeletű, a tó nyugati területeire kiterjedő algavirágzást azonban az elmúlt években is megfigyeltünk, sőt lokális algavirágzások a tó keleti területein is előfordultak.
Az algavirágzások megelőzésére biztos és hatékony módszert jelenleg nem ismerünk. A folyamatok megismerése és nyomon követése fontos, hiszen lokális algavirágzások optimális körülmények között gyorsan, szinte bármikor megjelenhetnek. Amennyiben kritikus helyzet alakulna ki, a strandok bezárásáról szóló döntést hazai és nemzetközi gyakorlatban is több tényező alapján hozza meg a hatóság: az alga biomassza (a-klorofill) mennyiségét, a cianobaktérium sejtszámot és a toxin koncentrációt is figyelembe veszik. Ha látható algatömeg jelenik meg a vízben, a szakemberek javaslata szerint a fürdőzést érdemes az algával kevésbé terhelt területekre korlátozni, és fürdés után mindig lezuhanyozni.
