Az Ab megállapítása szerint a gyülekezési jogról szóló törvény alkalmazásakor a bejelentési kötelezettség a közterületen tartandó, szervezett rendezvényekre vonatkozik. Önmagában a késedelmes bejelentésre hivatkozva viszont nem tiltható meg azoknak a békés rendezvényeknek a megtartása, amelyek nem jelenthetők be három nappal a tervezett rendezvény időpontja előtt – foglalt állást a bírói testület.
Az Ab határozata szerint a gyülekezési jog kiterjed az előzetesen szervezett rendezvényekre, közöttük az olyan békés rendezvények megtartására, amelyekre a gyülekezésre okot adó esemény miatt csak rövid időn belül kerülhet sor. A gyülekezési jog kiterjed az előzetes szervezés nélküli gyűlésekre is. A határozat indoklásában az Alkotmánybíróság hangsúlyozta, hogy a békés gyülekezés szabadsága a vélemények, álláspontok együttes megjelenítését szolgálja. Nem minősül gyülekezésnek a közterület korlátlan idejű igénybevétele, illetve a nem közös véleménynyilvánításra irányuló rendezvény.
A testület szerint a bejelentési kötelezettség a gyülekezési jog alkotmányos korlátjának minősül; a keddi határozat értelmében a bejelentési kötelezettség a törvény hatálya alá tartozó valamennyi közterületi rendezvényre vonatkozik. Kivételt képeznek a spontán gyűlések, amelyek esetében lehetetlen az előzetes bejelentés megkövetelése az Ab szerint.
Mint írták, „a mások alapvető jogait sértő, illetve közvetlenül veszélyeztető, törvényellenes gyűlésekkel szembeni fellépéshez a törvények megfelelő kereteket biztosítanak”. Hozzátették: a nem békés rendezvényeket, gyűléseket a gyülekezési jogról szóló törvény alapján fel kell oszlatni, a rendőri intézkedés ellen szegülőkkel szemben pedig a rendőrségi törvény felhatalmazása alapján kényszerítő eszközöket alkalmazhat a rendőrség. A jogellenes magatartást tanúsító tömeg ellen tömegoszlatási eszközöket vethet be a rendőrség.
A gyülekezési jog kiterjedésére és a késedelmes bejelentésre vonatkozó határozatot a testület egyhangúlag fogadta el, a gyülekezési törvény megsemmisítésére vonatkozó határozathoz azonban Bihari Mihály, Bragyova András, Holló András és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.
