Térségünket elkerülték a heves viharok, az extrém felhőszakadások. Negyedikén a napi csapadékösszeg 21,2 mm volt, ami alig fele, harmada a másutt lehullott nagymennyiségű napi, vagy csak néhány órai csapadéknak. Persze voltak évek, amikor bennünket sem kímélt az időjárás. Voltak a közeli és távolabbi múltban olyan augusztusi napok, amikor a rövid idő alatt lehullott mennyiség meghaladta a 60–70 millimétert, zivatarok tomboltak viharos szél kíséretében. A nagy mennyiségű csapadék áradásokat okozott.
Elevenítsünk fel néhány emlékezetes időjárási eseményt a múltból, remélve, hogy hasonlókkal sem a közeli, sem a távoli jövőben nem találkozunk!
2013. augusztus 27-éről 28-ára virradó éjszaka egy vonalba rendeződött zivatarlánc vonult át a Dunántúl, így Veszprém térsége fölött. A Délnyugati irányból érkező, zömmel zivatarfelhőkből álló rendszer csapadékzónája hajnali 2 óra 55 perckor érte el a várost, és váltakozó erősségű csapadékhullás mellett reggel 9:00 órakor hagyta el térségünket.
A felhőzóna jellegének megfelelően, (váltakozó intenzitású és eltérő méretű zivatarcellák alkották) kis térségeken belül is jelentősen változott a lehullott csapadék mennyisége és intenzitása. A városra átlagosan 70–90 mm eső hullott és ennek közel fele, több mint 40 mm, a csapadékhullás első órájában, reggel 3:00 és 4:00 óra között esett.
Különösen intenzív volt a csapadékhullás 3:30 és 4:00 óra között, ekkor voltak olyan ötperces időtartamok, amikor a lehullott mennyiség meghaladta az 5 millimétert. (1 milliméter csapadék a földfelszín 1 négyzetméterén 1 liter vizet jelent.) Ekkor a csapadékintenzitás meghaladta a 140 mm/órás értéket. Tehát, ha így esett volna egy óráig, akkor 140 liter víz jutott volna egy négyzetméterre.
Az első csapadékos órában lehullott mennyiség a Veszprémi önkormányzat éghajlati állomásának adatai alapján 41,4 mm volt, míg a második órában további 25,5 mm esett. Az első két órában az augusztusra jellemző sokévi átlagnak megfelelő mennyiség hullott a városra és környékére. (Tehát 2 óra alatt egyhavi mennyiség!) Ehhez esett a következő órákban további 24,6 mm, így összességében mintegy másfél hónapnak megfelelő csapadék hullott le rövid néhány óra alatt. Az éghajlati állomás összesített adatai szerint (hajnali 3:00 óra és reggel 9:00 óra között) 91,5 mm esett, ami négyzetméterenként 91,5 liter víznek megfelelő mennyiség.
Kép forrása: index.hu
Ilyen egy napi (néhány órai) csapadékmennyiség (felhőszakadás) általában 15–20 évenként fordul elő térségünkben, korábban 1996. augusztus 3-án volt hasonló eset, akkor 78 milliméter csapadék zúdult a város déli részére. Ez volt az a nap, amikor a víz elárasztotta a Petőfi Színházat, a zeneiskola alagsorát, a múzeumot. Károk keletkeztek a Baláca utcában, az Almádi- és Füredi úton is.
Szinte özönvízszerű eső ömlött augusztus 3-án szombaton a városra – írta a Veszprémi 7 nap. „Úgy megeredtek az ég csatornái, hogy sokan azóta is emlegetik azt a napot. Főleg a megyeszékhely déli része, az Almádi és a Füredi út közötti terület sínylette meg az elemek játékát. A vízzáró gát egyszerűen nem bírta a nyomást; a csapadékelvezető csatornák pedig nem győzték nyelni a vizet. Vagy éppen az út közepén összegyűjtött hordaléktól bedugult.
Hatalmas tömegű víz és iszap zúdult a mélyebben fekvő területekre, elárasztva pincéket, garázsokat, de volt, ahol a lakásba is beömlött. A víz és hordalék elpusztított minden útjába kerülő berendezési tárgyat, épületkárok is keletkeztek. Tönkrementek szekrények, ajtók, leáztak falburkolatok, tapéták, leestek csempék. Természetesen a kiskertek sem bírtak a hordalékkal, komplett veteményesek, paradicsom- és paprikaültetvények semmisültek meg.”
A szombat délutáni felhőszakadás jelentős károkat okozott a veszprémi Petőfi Színház üzemépületében és raktárában is – olvasható a Veszprémi Naplóban. „Vándorfi László igazgatótól megtudtuk, hogy a színházépület a város egyik legalacsonyabb pontján áll, és a lezúduló víztömeget a környék csatornarendszere képtelen elvezetni. A szombati heves zápor után egy órával a szennyvízzel keveredett iszapos csapadék megállíthatatlanul ömlött az épületbe. Az áradat negyven centiméter magasan hömpölygött az irodákban és a folyosókon. A teakonyhában például megemelte a hűtőszekrényt, mely kiszakította az ajtót és valósággal „úszott” a folyosón.
A helyiségekben pénz, irodaeszközök, iratok, szerződések, számlák, archívumi anyagok, fotók semmisültek meg., illetve komolyan károsodtak. A telefonközpont és az elektromos hálózat is megrongálódott. A raktárban díszletek, jelmezek, kellékek mentek tönkre. A színházban a váratlan elöntés előtt felújító próba folyt, melynek résztvevői azonnal visszajöttek és megkezdték a mentést. Később a szabadságról visszahívott alkalmazottak is bekapcsolódtak a munkába, és szombat óta dolgoznak a károk elhárításán.
Vándorfi László elmondta: korábban már háromszor volt hasonló „árvíz” a színházban, legutóbb négy éve. A városi és megyei vezetést akkoriban kérték, hogy a hálózat bővítésével, korszerűsítésével tegyék biztonságossá a csapadék elvezetését, ám pénz hiányában erre mind ez ideig nem került sor. A színház most megtervezteti a rendszert, és határozottan javasolni fogja a megépítését.”
A 2000-es évek elején Veszprém Megyei Jogú város és további hat település sikerrel pályázott a Kohéziós Alap támogatására a szennyvízelvezetés javítása céljából az Európai Bizottsághoz. A támogatás elnyerésével Veszprémben lehetőség nyílt rekonstrukciós vízelvezetési feladatok elvégzésére, ezen belül az akkoriban még működő egyesített csatornák szétválasztására. Ennek keretében készült el Veszprém legfontosabb szennyvíz- és csapadékvíz csatornájának, a Jókai utca alatt húzódó Ördögároknak a felújítása, valamint egy új nagy átmérőjű tehermentesítő csapadékvíz csatorna létesítése. Ennek szükségességét – amint fentebb is láttuk – a színházkert és a könyvtár gyakran ismétlődő csapadékvíz elöntési indokolták.
1966. augusztus 20-án hajnalban hatalmas vihar tombolt Veszprémben, s végig vonult a megyén – olvasható a Veszprémi Napló augusztus 23-i számában. „A viharra jellemző volt, hogy hogy több fát tövestől csavart ki. A nagy erejű szél igazi felhőszakadással jött. A villámok szinte szünet nélkül hasították az eget. A felhőszakadásnak köszönhető, hogy komoly tűz nem keletkezett, mert a zuhogó eső önmaga oltotta el a villámcsapás okozta tüzeket. Csupán Márkón keletkezett nagyobb tűz: egy istállóba csapott bele a villám, amelytől meggyulladt a szénakazal is. Az anyagi kár 10–15 ezer forint. A lakóépületet a helyi önkéntes és a veszprémi állami tűzoltók mentették meg. Jelentéktelen kárt okozott ezenkívül több helyen a villámcsapás.
Huszadikán éjjel két óra tájban Veszprémben nyolc helyre vonultak ki vizet szivattyúzni a tűzoltók. Pincéket, raktárakat, lakóépületeket öntött el a víz. Mivel a „vízözön” egyszerre jelentkezett mindenhol, a tűzoltók csak a veszélyesebb területekre vonultak ki mentésre. A Kiss Lajos lakótelepi trafóház pincéjéből mintegy 50 köbméter vizet szivattyúztak ki 2–3 órás munkával. Ismét veszélyben volt a Kossuth utcai kiskereskedelmi csemegebolt raktára. Elöntötte a víz a veszprémi Anna és Béke téri templomot is. A templomokból szintén 30–30 köbméternyi vizet szívattak ki.
Szerző: Kovács Győző
