Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
26°C

Kuru, a 20. század legmorbidabb betegsége

2023. augusztus 15. 12:09
A legvéresebb középkori mondák is eltörpülnek amellett a törzsi szokás mellett, amit a Pápua Új-Guinea erdeinek mélyén élő törzsek követtek még a 20. században is. A szellemvilág erejében hittek, valójában egy halálos betegséget, a kurut kockáztatták, amikor a kannibalizmus útját követték. Ez volt az egyik megcáfolt magyarázata a tanganyikai nevetés kórnak is.

A kuru betegséget egy magyar származású virológus, Daniel Carleton Gajdusek fedezte fel még az 50-es években, amikor Pápua Új-Guinea őserdeiben élő törzseket kutatta, pontosabban az ezekben a közösségekben időről időre felbukkanó halálos kórt, ami addig soha nem látott tünetekkel együtt jelentkezett, többek közt a betegek körében az önkéntelen és görcsös nevetéssel. Egészen pontosan a tünetek először csak szédüléssel fejfájással, mozgáskoordinációs problémákkal indultak, majd jöttek az önkéntelen remegések, görcsök, amelyek aztán kiültek az arcokra is, így az áldozatok egy földöntúli vigyorgást produkáltak. Ez aztán addig fajult, hogy sokan abba haltak bele, hogy már enni és inni is képtelenek voltak.

Megfigyelték, hogy főleg a törzsek női tagjainál ütötte fel a fejét ez a betegség, de a testük felboncolása után semmilyen vírust, vagy mérgezést nem találtak bennük. Ellenben a koponyájuk felnyitása után az agyszövetük komoly elváltozásról tett tanúbizonyságot. Ezt úgy lehet legegyszerűbben leírni, mintha lyukacsos lett volna az agyvelő.

Gajdusek ennek a magyarázatát találta meg, amiért Nobel-díjat is kapott, de nem csak azért, mert sikerült megmentenie az indonéz szigetvilág törzseinek az életét, hanem mert felfedezett egy addig ismeretlen életformát is, a prionokat.

Ezek olyan fehérjeszerű apró részecskék, amelyek képesek ellenállni a lebontó enzimeknek, miközben bizonyos betegségeket terjesztenek.

Ilyen kór a kuru is, amit a prionokkal együtt vittek be szervezetükbe a törzs tagjai, de az igazán megdöbbentő rész csak most következik, hogy pontosan milyen módon.

A Pápua Új-Guineában élő bennszülöttek kultúrájának körében ugyanis megszokott volt a kannibalizmus, de nem abban a formájában, amit a legmorbidabb horrorfilmekből ismer a nyugati ember. Ezek az emberek elhunyt családtagjaikat fogyasztották el, méghozzá úgy, hogy először eltemették őket, majd pár nappal később, amikor a kukacok már megjelentek a tetem körül, kiásták őket, feldarabolták, megfőzték és megették őket. Rendszerint a nők kapták az agyvelőt, a férfiak pedig a többi részükből fogyasztottak. Az már csak hab a tortán – hogy egy ilyen groteszk hasonlattal éljünk – hogy a testtel együtt kiásott kukacokat köretnek használták. Mindezt azért tették, mert hittek benne, hogy rokonaik életereje így bennük él tovább a későbbiekben.

A fertőzött prionok így jutottak be a későbbi áldozatok szervezetébe és okozták a látszólagos nevetéssel együtt járó betegséget. Az őslakosok persze a hallottak szellemeinek kísértéseként értelmezték ezt az állapotot, amire elsőként Gajdusek talált magyarázatot.

Neki köszönhetjük azt is, hogy a kuru mára eltűnt az emberi civilizációból, ugyanis sikerült megértetni a törzsekkel, hogy kultúrájuk eme sajátos megnyilvánulása mivel járhat együtt. Viszont azt meg kell még jegyezni, hogy a kuru lappangási ideje több évtized is lehet akár, az utolsó regisztrált megbetegedésről pedig 2003-ban volt feljegyzés.

Nyitókép: royalsocietypublishing.org

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.