Igen magas az UV-B sugárzás – mire vigyázzunk? / - a gyerekekre fokozottabban kell vigyázni -

A pici gyerekek bőre a legérzékenyebb, mert kevesebb benne a festékanyag, a pigment, ami véd a napégés ellen. Főleg gyermekeinket kell megóvnunk a hirtelen túl sok napfénytől. A leégéshez vagy a napszúráshoz nekik 10-20 perc is elég, főleg, ha világos bőrűek vagy világos hajúak. Jó tudni, hogy ha a pici nincs is közvetlen napsugárzásnak kitéve, a tárgyakról visszaverődő sugarak is ártalmasak lehetnek. Szabadban való tartózkodásra a legalkalmasabbak a kora délelőtti órák, kb. 11 óráig és a délután 15 óra utáni része, amikor a nap már nem éget. A kicsik ruházata legyen bő, szellős, pamut alapanyagú és lehetőleg fehér, ami vissza is ver valamennyit a sugarakból. Elengedhetetlen a könnyű sapka, kis kalap vagy ha van, napernyő. A legkisebbekkel így is érdemes az árnyékosabb részeket választani, hiszen az ő bőrük a legérzékenyebb. A napszúrás náluk az agyi nyomásfokozódás miatt nagyon veszélyes! Mindenképpen patikában válasszunk fényvédőkrémet – javasolja a védőnő –, mert ott biztosan ellenőrzött, minőségi termékeket találunk. Gyermekeknek célszerű a magas faktorszámú készítményeket választani, a 15-ös faktorszám felettiek már a káros sugarak 90%-át kiszűrik. Fontos a napozás utáni hidratálás is, így a bőr nem fog viszketni, égni, kiszáradni, és a gyerekek jó közérzete, nyugodt alvásuk lesz a jutalmunk. A bőr hidratálása ugyanolyan fontos, mint a fényvédelem. A szervezet egyik védővonala a sugarakkal szemben a bőr szarurétege, ami gyermekkorban vékonyabb, sérülékenyebb, könnyebben kiszáradhat, mint felnőttkorban. Megváltozott klíma, ezt tudomásul kell venni. Napozás után ajánlatos letusolni, és E, A vitamin tartalmú krémmel hidratálni a bőrt, hisz a felépítéséhez ezekre van szükség. Az erre a célra megfelelő készítmény könnyű, jól felszívódó, és nem zsíros! A bőr közvetlen folyadékpótlását legegyszerűbben gyermekorvosunk bevált, „házi” recept alapján készült hidratálókrémjével oldhatjuk meg, melynek összetétele garantáltan mellőzi a felesleges anyagokat, és receptre felírva még olcsóbb is.
A napfény jótékony hatásai közismertek: erősíti a csontokat, egyes bőrbetegségeket gyógyít, védetté teszi a szervezetet, és megtelünk tőle energiával. Azonban azt is tudjuk, hogy az ózonréteg vékonyodik, és sajnos az élő szervezetekre oly veszélyes ibolyántúli sugarak is egyre inkább elérnek bennünket. A tartós károsodás, a bőrrák elkerülése érdekében a felnőtteknek is érdemes néhány dologra még idejében figyelmet fordítaniuk.
Ma már bőséges a kínálat napozószerekből, naptejekből, de akármilyen körültekintően vásároltunk is, semmit nem fog érni, ha nem kenjük fel időben, azaz 20-30 perccel indulás előtt. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy felszívódjon és kifejtse hatását. A leggyakoribb nyári panasz, a leégésnek nevezett fájdalmas pirosodás nem más, mint a bőr gyulladása. A tünetek két-három órával a napégés után jelentkeznek. A gyulladás súlyosságától függően az egyszerű bőrpirosodástól a diónyi hólyagokig sokféle elváltozás kialakulhat; a bőrtüneteket láz, fejfájás, súlyosabb esetben hidegrázás vagy ajaksömör kísérheti. A nagy vízfelület és a homok visszaveri, ezzel felerősíti a napsugarakat. A szőke vagy vörös hajúak, a világos bőrűek és szeműek sokkal könnyebben leégnek, ezért nekik fokozottan kell vigyázniuk. Tévhit, hogy szoláriumozással felkészíthető a bőr a későbbi napozásra: a legtöbb szoláriumgép fénye csak barnító UV-A sugarakat bocsát ki, a bőr mélyebb rétegeiben így nem alakul ki a természetes védelmi rendszer.
A bőrrák sohasem a leégést követően alakul ki, hanem évtizedekkel később, mert a bőr "emlékszik" a napégésre. Sok adat bizonyítja az élet során elszenvedett többszöri, esetenként súlyos napégés szerepét a betegség kialakulásában. Az utóbbi években egyre több bőrdaganatot diagnosztizálnak, amiben minden bizonnyal szerepe van annak, hogy a bőr daganatai könnyedén észrevehetőek, korai felismerésüket viszont nehezíti, hogy nem emlékeztetnek rosszindulatú elváltozásra, ezért sokan csak későn fordulnak orvoshoz. A betegség kialakulásának elkerülése érdekében a napégés megelőzése a legfontosabb.
Ma már tudjuk, hogy az UV-A sugarak is igen károsak. Az UV-B sugarak adják a tartós barnaságot, viszont ez felelős a napégés kialakulásáért; az UV-A sugarak a mélyebb bőrrétegekbe jutva a bőr idő előtti öregedését okozhatják, barna foltok és anyajegyek alakulhatnak ki miatta. A köztudattal ellentétben az is ki van téve a bőrrák veszélyének, akinek nincsenek anyajegyei: egy amerikai kutatás nemrég bizonyította, hogy a bőrrákos esetek 50 százaléka az ép bőrön keletkezik.
A napvédőkön található faktorszám azt mutatja meg, hogy hányszorosára nő a bőr védekezőképessége a napozás alatt. Az egyéni "alap" védelmi idő eltérő a különböző bőrtípusoknál, a legérzékenyebb bőr nagyjából tíz perc alatt ég le védelem nélkül. Azonban hiába kenjük be magunkat a legmagasabb faktorszámú napkrémmel, nem növelhető a végtelenségig a védettség. A címkéken sokszor szereplő "teljeskörű védelem" ezért semmiképp sem valósulhat meg, így a legjobb, ha tizenegy és három óra között bekenve is kerüljük a napozást, fürdés után pedig még a vízállónak nevezett készítményekkel is jobb újra bekrémezni a bőrt.
Olvassuk fenntartásokkal a faktorszámokat! A nagyon magas faktorszámok feltüntetése inkább marketingfogás, és nincsenek akkora eltérések, amit ezek sugallnak (elhanyagolható különbség van például egy 15-ös és egy 40-es faktorú naptej között). Míg a 15-ös faktor 93-94 százalékos védelmet jelent az UV-A és UV-B sugarak ellen, az alacsony faktorszámú (6-os, 8-as) krémek is 80 százalék feletti védelmet biztosítanak.
Mindenképp keressünk a saját bőrtípusunknak megfelelő napvédőt, így például egy zsíros bőrű semmiképp se használjon napozó krémet, helyette a gél vagy spray javasolt. Az arcra naptej nem való, csak krém. Mindenképpen olvassuk el a használati utasítást, ugyanis például a "kémiai szűrős" termékek csak akkor hatásosak, ha fél órával a napozás előtt már bekenjük magunkat. A kisgyerekek csak a külön gyerekek számára készült napvédőket használják. Ezeknek más az összetételük, fokozottabban odafigyelnek a gyártók, hogy az egészen érzékeny bőrre is megfelelő legyen.
A napsugarak elleni védelem mellett fontos kérdés, hogy a naptejek felszívódásuk során milyen vegyi anyagokat juttatnak a bőrbe. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és az ezzel foglalkozó laboratóriumok folyamatosan vizsgálják a krémek összetevőit - a különböző anyagoknak jogszabályban meghatározott határérték alatt kell maradniuk. Ha egy terméken ma az szerepel, hogy "hypoallergén", az minimális mértékben tartalmazhat allergizáló anyagokat, de egyes embereknél így is kiválthat allergiás tüneteket. Tartósítószerek nélkül nem tudnak naptejet gyártani, de a törekvések arra irányulnak, hogy lecseréljék az allergénnek bizonyuló összetevőket.
Az összetételre vonatkozó adatokban is bízhatunk: erre legfőbb garancia, hogy a napvédő szereket gyártók "árgus szemekkel" figyelik a versenytársak termékeit, és amint valami rendellenessel találkoznak, ők kérnek vizsgálatot a konkurens termékkel szemben.