Csütörtökön és pénteken Veszprém adott otthont az idei Országos Főépítészi Konferenciának, amelyre szerte az országból, kétszáznál is több főépítész és építésügyi szakember érkezett. A csütörtöki plenáris előadások egyik legjobban várt felszólalója Lázár János, a szakterületért felelős miniszter volt, aki Veszprémben nem csak az építészek számára mondott új információkat a kormányzati munkáról és jövőbeni változásokról, hanem tágabb értelemben mindenkihez szólt.
Az építési és közlekedési miniszter előadásának elején kihangsúlyozta, azzal, hogy saját tárcát kapott az építésügy, a Kormány üzent, hogy kiemelten kezeli ezt a területet. Ráadásul Lázár János elmondásai alapján nem is tétlenkedtek az elmúlt időben, hiszen már az asztalon van egy 299 paragrafusból álló törvénymódosítási koncepció, amelyben a hatályos építészeti törvényt alakítják át.
Ebben a munkában, amelyben felülvizsgálták a hatályos jogszabályokat 106 szakmai szereplővel egyeztettek és több, mint 5000 javaslatot mérlegeltek, adott esetben beépítették azokat a koncepcióba. A miniszter elmondása szerint ez a munka még mindig nem ért véget, mivel a törvénytervezetet csak októberben tárgyalja az Országgyűlés, még mindig van lehetőség véleményezni. Ahogy Lázár fogalmazott, a zárószavazásig ő hajlandó minden észrevételt mérlegelni.
Éppen ezért a mostani konferenciára is úgy jött elsősorban, mintha egy szakmai egyeztetésre érkezne, ahol a főépítészekkel egy újabb alkalom adódik, hogy megbeszéljék a kérdéses és vitatott pontokat.
De, hogy mit tartalmaz pontosan ez a törvénytervezet, ami az átlagemberek szempontjából is fontos és milyen irányvonalat fog követni a következő időszakban a Kormány az állami beruházások esetében, arra is kitért részletesen a miniszter.
„Kevesebbet fogunk építeni, de az marha jó lesz.”
- utalva ezzel arra, hogy az utóbbi évtizedekben inkább a mennyiség dominált az építkezések esetében, mostanra viszont véleménye szerint túlépített lett az ország és a mennyiségi szemléletet sokkal inkább a minőségi fele kell eltolni, harmoniában a természettel.
Ebbe gyakorlati szempontból beletartozik az is, hogy még nagyobb figyelmet fordítsanak a zöldterületek megóvására és fejlesztésére. Az osztrák és magyar határszakasz példáját hozta fel, ahol szerinte nem is az infrastruktúra állapota szembetűnő különbség, ha átmegyünk a szomszédos országba, sokkal inkább a zöldfelületek mennyisége és állapota, amiben Ausztria jobban áll nálunk. A cél az, hogy ne tűnjön fel Hegyeshalomnál, ha átléptük a határszakaszt, mondta Lázár János.
Éppen ezért, ha elfogadják a törvényt a Parlamentben, akkor a jövőben egy településen nem csökkenhet a zöldfelületek aránya akkor sem, ha beépítenek egy ilyen területet, azaz az építkezéssel párhuzamosan máshol a zöldterületet is fejleszteni kell. Ösztönzik majd a barnamezős beruházásokat, hogy ne termőterületeken épüljenek fel a gyárak, üzemek, hanem rehabilitálják a régi épületeket. Szabályozzák az útmenti reklámfelületeket és nagyobb szerepet kap majd a helyi szempontok érvényesülése is az egyes beruházások során.
A miniszter kitért az építőiparban dolgozó szakemberek helyzetére is. Ahogy fogalmazott, az új törvény koncepciójában arra is figyelmet fordítottak, hogy egy társadalmilag sokkal megbecsültebb szakterület legyen ez, megvédve a kontároktól az igazi mestereket.
Szerinte a jó építész egyik legfontosabb ismérve a beillesztés képessége, hogy egy épület tökéletesen harmonizáljon a környezetével. Ha ez adott, az hatással lehet a környéken élő emberek pozitív jellemfejlődésére is, azaz jó környezetben a mentális egészség is meg tud erősödni véleménye szerint.
Éppen ezért a főépítészeknek nagy felelőssége van, amikor állást foglalnak egy kérdésben. Fontos, hogy túllássanak a bürokrácián, merjenek állást foglalni, és akár több évtizedre előre kalkuláljanak egy-egy épület esetében, ami – ugyanúgy, ahogy az ember – öregszik, változik, és ezzel előre kell kalkulálni.
