Összesen 29 projekt valósult meg annak az uniós pályázatnak köszönhetően, amely az alulról induló kezdeményezéseket támogatta a városokban, s amelyen Veszprém összesen 750 millió forintot nyert el. Ez a CLLD (Community-led Local Development, magyarul Közösség Által Irányított Helyi Fejlesztés) program, amellyel elsősorban a helyi identitás és a helyi közösségek erősödését, az életminőség javulását szerette volna elérni a város.
A pályázat által biztosított forrást a 24 tagból – civil közösségekből, vállalkozásokból és közszféra szervezetekből – álló Veszprém Az Élhető Város Helyi Akciócsoport irányította és koordinálta az általa megalkotott Helyi Közösségi Fejlesztési Stratégia mentén. Ferenczy Gábor, a Pro Veszprém Nonprofit Kft. munkaszervezet vezetője elmondta: a veszprémi CLLD program kultúra- és közösségfejlesztés fókuszú volt, ezt a célt szolgálták az infrastruktúra fejlesztések is, mellyel egyedülállónak számított a területen.
Brányi Mária alpolgármester, az akciócsoport elnöke szerint egy rendkívül sikeres projektidőszakon vannak túl: minden előzetes vállalást sikerült teljesíteniük, sőt, túlteljesíteniük. A program keretében összesen 8410 négyzetméter közterület újult meg, több mint 370 program valósult meg, és valamivel több mint 8300 fő vett részt a rendezvényeken. Egy olyan sűrű időszakban, mint az Európa Kulturális Fővárosa programév, amikor egymást érik a kisebb-nagyobb rendezvények, nagyon szép eredmény, hogy ilyen nagy számban sikerült megszólítani a veszprémieket.
A beszámolóból kiderült, hogy a kilenc témakört lefedő program sikerében kulcsfontosságú volt egy közterületi közösségi tér kialakítása, amely végül a Szent Miklós-szegi Kálvária-domb és környékének infrastrukturális felújítását és funkcióbővítését foglalta magában. A projekt során többek között megtisztították a dombot és új sétányokat alakítottak ki, a Laczkó Dezső Múzeum és a Bakonyi Ház között botanikus kert jött létre, a domb tövében pedig egy zöldtetős kávézó nyílt.
Emellett több városrészi közösségi és kulturális tér infrastruktúrája újult meg, például vizesblokkokat alakítottak ki a Barátság parkban található sportpályák közelében, köztéri illemhely épült a Gulyadombi ösvényen, illetve megújultak, utcabútorokkal bővültek Gyulafirátót és a Cholnoky városrész zöldterületei.
Az infrastrukturális fejlesztések mellett kiemelt szerepet kaptak a közösségi programok és akciók, a helyi identitás erősítése. Ezek között voltak a helyi örökség, termékek, gasztronómia és egyéb hagyományok bemutatására szolgáló akciók; társadalmi érzékenyítéssel, a fogyatékkal élők és hátrányos helyzetű közösségek társadalmi integrációját megcélzó projektek; sport- és egészségfejlesztést támogató beavatkozások; akadálymentesítést elősegítő intézkedések; a kulturális kapacitások fejlesztését célzó programok; a környezettudatosságot és környezeti fenntarthatóságot segítő akciók; valamint a családokra fókuszáló projektek.
Így készült el például egy 2×25 perces kisfilm, a Veszprém-álom, mely a város történetét foglalja össze a honfoglalástól napjainkig, egy a századforduló hangulatát és hagyományait megragadó mesekönyv, illetve egy vártörténeti kiállítás a Hősök Kapujában. De láthatatlan vacsora keretében betekintést nyerhettünk a vakok és gyengén látók mindennapjaiba is, egy újonnan létrejött 8 négyzetméteres pavilon alatt, a szabad levegőn jógázhattunk, a helytelen testtartás és az ülő életmód káros hatásait csökkentő egészségfejlesztő foglalkozásokon vehettek részt gyerekek és fiatalok, akadálymentességről informáló app készült, újonnan ültetett facsemetéket fogadhattunk örökbe, ismeretterjesztő kirándulásokon vehettünk, és a hátrányos helyzetű családok is mentális támogatást kaphattak kreatív foglalkozások keretében.
