Az ActiCity nagytermében ötvennél is több szakmát vonultattak fel a szervezők, ezeket pedig mind a vármegye szakképzési iskolái, illetve az iparkamara partnerintézményei képviselték. A képviseletet pedig nyugodtan alá is lehet húzni, mert éppen ez volt a lényege az iparkamara rendezvényének, hogy nem csupán egy szokványos edukációs kiállítás mintáját tükrözte, ahol standokkal elválasztva az érdeklődők kérdéseire válaszolnak a szakavatottak, hanem megszüntetve ezt az elválasztó vonalat a fiatalok testközelből akár ki is próbálhatták a különböző szakmák alapvető fogásait, olyan gépeken, eszközökön keresztül, amit egyébként élesben is használnak a szakemberek.
Ilyen volt szigorúan a teljesség igénye nélkül a heggesztő, asztalos, porcelánfestő, pék, cukrász, gázszerelő.
„Nem lehet tudni, hogy mikor lesz az, amikor a fiatalban megfogalmazódik, hogy szakmát fog tanulni és éppen melyiket. Ezért fontos, hogy a szakképzés intézményei ott legyenek ezeknél a fontos döntési pontoknál és a gyakorlatban is megmutassák, hogy mit kínálnak képzéseikben. A szakképzésben nincs zsákutca.” – Ezt Kavalecz Gábor, a Veszprémi Szakképzési Centrum főigazgatója mondta portálunknak a pályaválasztási napon. A centrum egyébként pár hete sikeresen szervezte meg a Szakmaszombat nevű hasonlóan interaktív nyílt napját, ám ott a centrumhoz tartozó hét intézmény vonult fel, most viszont velük együtt a megye összes képzési helye.
Maradva ezeknél a döntési pontoknál, a főigazgató hozzátette, hogy ez lehet akár az is, hogy melyik iskola van legközelebb a tanuló lakhelyéhez, de talán ennél is fontosabb, hogy itt megismerhetik a leendő tanárokat is, akik a kedden tapasztaltak szerint az oktatói feladatuk mellett igazi mesterei a szakmájuknak.
Például kevesen gondolnák, hogy egy csővezeték szerelése mennyire összetett feladat, ami megkövetel némi mérnöki tudást is, kézügyességet és precizitást. Márpedig a pályaválasztási kiállításon annál a standnál is sorban álltak a fiatalok, ahol ezt mutatták be éppen. Vagy éppen a porcelánfestést is említhetnénk, ami felér egy művészi alkotófolyamattal, de ugyanúgy a szakképzés keretein belül lehet elsajátítani.
A résztvevő fiataloknak talán másodlagos információ volt, de a pályaválasztási napnak a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara volt a főszervezője, amely szervezet amúgy a vállalkozások mindennapjainak a része és nem a fiatal generáció szempontjából meghatározó, most viszont egyfajta hidat épített a cégek szakemberigénye és az elérhető képzések között.
A kamara ezen tevékenységét Takács Szabolcs, a Veszprém Vérmegyei Kormányhivatal főispánja is kiemelte. A kormányhivatal vezetője portálunknak nyilatkozva kiemelte, hogy ez rendezvény a számukra is jó visszacsatolás, hogy milyen irányba kell fejleszteni a felnőttképzéseket a jövőben. Tehát Takács Szabolcs nyilatkozatából is kitűnik, hogy egy egymásra épülő, és egymásra hatással lévő folyamatról van szó, ami elkezdődik már a 8. osztályosok pályaorientációjánál és eljut egészen addig, hogy mennyire erős gazdaságilag egy régió.
Márpedig az erősítés a helyi gazdaságra mindig ráfér, erről már Markovszky György, a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyilatkozott nekünk, aki szerint nincs olyan szakma, ami jelenleg telített lenne és ne lenne szükség fiatal, agilis szakemberekre.
Felidézte, hogy amíg régebben a tizenéves fiatalok akár nyári munka keretében belekóstolhattak egy-egy szakma gyakorlati részébe is, ma már nem igen van meg az a lehetőség, hogy a kétkezi munkával a való életben is találkozzanak ilyen fiatalon. Ezért is helyezték fókuszba a rendezvényen az interaktivitást, a tapasztalatszerzést. „Sokat hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia hogyan váltja fel az emberi szaktudást, de valójában ezek a programok önmagukban nem lennének képesek semmire, mindig kell egy ember, aki beállítja a gépet, beprogramozza a parancsot.” – mondta az iparkamara elnöke, eloszlatva egy tévhitet arról, hogy az AI majd átveszi az emberek munkáját.
És valóban, a pályaválasztási napon számos olyan eszközt vonultattak fel az iskolák és azok oktatói, amelyek egymagukban csak haszontalan gépek lennének, ahhoz, hogy azok működésbe jöjjenek és igazi mestermunkákat készítsenek, mindig kell egy tanult és elhivatott szakember a kezelőfelület mögött.
