Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A gyermekek még mernek álmodni

2010. június 19. 0:02
„A gyerekek azért látják a varázslatot, mert keresik.” - mondja Christopher Moore. Valójában a lelkükben él. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

- A legszebb dolgokat az első osztályosok alkotják. Ott még jelen vannak az álmok, belső világukban élnek – mondja Felhősi István festő-restaurátorművész, aki csaknem két évtizede foglalkozik gyermekrajzok értékelésével. - Akik nyernek, nem biztos, hogy festőművészek lesznek. Csupán ők alkotnak olyat, amiben benne van a gyermeki igazság. A nyertesek ki merik bontakoztatni saját személyiségüket, nem pedig a többség által használt megoldásokat követik.

A művészt egy veszprémi kiállítás után kerestük fel, aki elmondta, hogy a gyerekek, ahogy haladnak a korral, egyre inkább átveszik a felnőtt világ értékeit. Látszik a munkákon, hogy nem közösségekben érzik jól magukat, hanem egyénekre vannak bontva. Paneleket kezdenek el használni, melyeket a környezetből, tévéből és újságból lesnek el. Nem ők teremtenek maguknak egy világot, csak lemásolják a látottakat. Nincs benne szeretet és harmónia.

- A rajz az álmodás része. A rajzokon látszódik, hogy ki az, aki tagozódik, ki az, aki mindenáron be akar illeszkedni. A felnőttek, elsősorban az anyák felelőssége, hogy melyik úton indul el a gyermek.

Úgy véli, lehet látni a pályamunkákból, melyik érkezett vidéki iskolából, melyik a városiból. Az utóbbiban mindig kietlen, falanszter jellegű, magas házakat ábrázolnak. A falusiban megjelenik a környezet, a rendőr és a tűzoltó természetes része a történéseknek. Teszik a dolgukat, de közben a madarak ugyan úgy röpködnek. Nem a felborult egyensúlyt ábrázolják. Ezen kívül a gyermekek munkáiból az is megtudható, melyiket készítette kislány, és melyiket kisfiú. A fiúk sok katasztrófajelenetet ábrázolnak, mintha annak örülnének, hogy baj van. Látszik, hogy nem ijednek meg, ha valami rossz dolog történik. Ábrázolják, amit elfogadnak. Elfogadják, hogy a bűnözés része az életnek. Ez az életszemlélet a személyiségfejlődésre is kihat.

- Látványosak ezek az alkotások, de zavar, hogy elvész a gyermeki lelkület. A kisebbeknél még látható a bizalommal, kíváncsisággal teli lét. Később ezek eltűnnek. Ez a folyamat felerősödött az elmúlt években. Lemaradnak a saját idejükről, és ez az elcsúszás a rajzokban is megjelenik. A gyerekek felvesznek olyan mintákat, amik nem ők. Sok olyan vizuális hatás éri őket, melyek nem feltétlenül pozitívak. Eltűnnek a komoly, a családból hozott értékek.
A rajz lélekkivetülés. Ha nincs benne a vágyálom, akkor nem ér semmit. – mondja el észrevételeit a festőművész.

A pályamunkák értékelésénél nem mindig a legszínesebb, a legjobb technikával készült mű a nyertes. Arra is oda kell figyelni, milyen eszközök állnak a diákok rendelkezésére. Nagyon sok gyerek használ például vonalzót, mert nem mernek szabad kézzel alkotni.

- Ez egy eszközhasználó társadalom, mert még a gyerekek is hasonulni akarnak a másikhoz, nem egyéniségnek lenni.

Janni Anikó
további cikkek
Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában közélet Már a dobogón a Lovassy: a veszprémi gimnázium az ország harmadik legjobbja a HVG rangsorában A HVG legfrissebb középiskolai rangsorában a veszprémi Lovassy László Gimnázium a kiemelkedő harmadik helyet szerezte meg az országos mezőnyben. Ezzel a teljesítménnyel az intézmény egyúttal megőrizte vezető pozícióját a fővároson kívüli iskolák között. ma 10:24 „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt közélet „Titokkal a lelkemben éltem” – Brusznyai Árpád unokáival a legmeghatóbb ünnep Veszprémben volt Talán az egész ország legmeghatóbb ünnepi pillanatait élhették át azok, akik a 70. évfordulón kilátogattak a veszprémi Brusznyai-emlékműhöz. A mártírhalált halt tanár két unokája beszélt arról a nehéz, de szép örökségről, amelyet a rendszerváltásig titokban kellett tartaniuk, ma pedig büszkén visznek tovább. tegnap 21:12 Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os közélet Magyar Péter: a 20. század talán legfontosabb forradalma az 1956-os A 20. század talán legfontosabb forradalmának nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot Magyar Péter miniszterelnök pénteken Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kormányfő beszédében 1956 örökségének továbbvitelét ígérte, valamint a magyarok a szabad, demokratikus Európához való tartozását és összefogásának el nem vehető képességét is hangsúlyozta. tegnap 19:38

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.