A vezér téma azért mégiscsak a breaking news volt, amelyhez hirtelen kellett felnőnie a televíziós társaságoknak. A hírközlés eme formáját az élet hozta magával: tragikus események (ikertornyok lerombolása, helyi háborúk, sztárbotrányok, idehaza a tüntetések, e tévé székháza elleni ostrom stb.) sora indokolta az azonnali tudósítást. Persze – mint azt többen is megerősítették – ezek nem mindegyikére lehet felkészülni technikailag. El kell jutni a helyszínre (amit addigra akár le is zárhat a rendőrség), igen gyorsan meg kell találni a hiteles informátort stb. A gyorsaság magában hordozza a tévedés lehetőségét is (pl. az ikertornyok esetében még a CNN is egy kisgép – Cessna – balesetéről szólt, s nem terrortámadásról).
Az sem mindegy – hangzott el –, hogy a breaking news kinek, s hol szól. Idehaza a legkevésbé érdekli a nézőt egy-egy sztár(ocska) kapu előtti hisztije, egy fára menekült macska mentése, de még egy országúti üldözés sem. A tengerentúlon ebből – a bulvárból – egész szépen megélnek csatornák.
A tévések abban viszont egyetértettek, hogy a hír közvetítőjének birtokában kell lennie a szakma alapvető feltételeivel, még akkor is, ha ma már „az utca embere” is képes egy jobb mobiltelefonnal „tudósítani” a fél világot.
– zéa –
