A Magyar Központban rendezett ünnepségen a köztársasági elnök kiemelte: október 23. a diaszpóra legnagyobb ünnepe, ezen a napon van mit éltetni és van mit siratni. Éltetjük magyarságunkat, a szabadság szeretetét, a magyar nemzet határok feletti, magától értetődő összetartozását. Siratjuk azokat, akik életüket és vérüket adták a szabadságunkért, siratjuk a közénk ékelődött fizikai távolságot, a megharcolt életeket, a családok szétszakítottságát, a kényszerű emigrációt - fogalmazott Novák Katalin.
Október 23-dikában benne vannak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarok is - mutatott rá, hozzátéve: ma azt ünnepeljük, ami megkérdőjelezhetetlenül összeköt bennünket, hiszen közös a nyelvünk, a történelmünk és az ünnepeink.
Arra is emlékeztetett, hogy a kivívott szabadságért nap mint nap meg kell küzdeni. "Nemcsak lehetőségünk, hanem kötelezettségünk is tenni azért, amiért 1956 ősei küzdöttek, egy szabad és erős magyar nemzetért" - fogalmazott az államfő Melbourne-ben.
Novák Katalin kiemelte, hogy a világ magyarságával köztársasági elnökként alkotmányos feladata és felelőssége foglalkozni, első útja Ausztráliában a diaszpórában élő magyarokhoz vezetett. Hozzátette, hogy elnöksége öt éve alatt a világ távoli pontjain szétszórt, összes nagyobb magyar közösséget felkeresi majd. Felidézte, hogy Torontóban ugyanúgy templomot és közösségi házat avattak a magyar közösséggel, mint ahogyan néhány nap múlva teszik majd ugyanezt Brisbane-ben.
Novák Katalin elmondta, hogy az ünnepség előtt ellátogatott az Árpád Idősek Otthonába, ahol csak magyarok élnek, akik közül többen felidézték, hogyan élték meg 1956 októberét.
A magyar a szabadság nyelve - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: aki valóban, lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni az elnyomó diktatúráknak. Magyarország soha nem volt diktatúrák bölcsője, az önkényuralmi rendszerek ott soha nem tudtak mély gyökeret ereszteni.
Felidézte az 1956-os melbourne-i nyári játékokat, amely "minden idők legeredményesebb magyar olimpiai szereplése helyett a legdrámaibb lett". Mint mondta, 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építhetjük.
Ezért is egyesítettük újra a nemzetet jogi értelemben is, ezért adunk magyar állampolgárságot és választójogot a határainkon kívül élő magyar honfitársaknak - mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: megüzentük a szélrózsa minden irányába, hogy minden magyar egyenlő, éljen bárhol a világon, mert "a magyar az magyar, s pont".
Mi, magyarok, világnemzet vagyunk - fogalmazott a köztársasági elnök, hozzáfűzve: nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította.
Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúra utalva elmondta, hogy Magyarország elítéli Oroszország és a Hamász agresszióját, és szeretné elkerülni az eszkalációt. Kiemelte továbbá azt is, hogy "az ártatlan áldozatok és a béke mellett vagyunk, mert békét kíván a magyar nép. Mi, magyarok békét szeretnénk, szeretnénk megőrizni a nehezen megszerzett békés életünket" - hangsúlyozta.
A megemlékezést követően Novák Katalin köztársasági elnök Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adott át Paska Marcella néptáncoktatónak, a Melbourne-i Magyar Televízió elnökének az ausztráliai Victoria államban élő magyar közösségek megmaradásáért és a magyar kultúra ápolásáért végzett munkája elismeréseként.
A rendezvényen beszédet mondott Marót Márta, a Victoriai Magyar Tanács (VMT) elnöke is, valamint koszorút helyeztek el az 1956-os emlékműnél.
Novák Katalin vasárnap délelőtt istentiszteleten vett részt a Magyar Református Templomban, ahol Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. A püspök a lélek megérkezésének fontosságáról, az együttlét, egymás megértése, az összetartozás jelentőségéről szólt. Beszélt a napi igeolvasás fontosságáról. Emlékeztetett arra is, hogy a reformáció napja alkalmából Brisbane városában magyar református templomot fognak szentelni.
