Orbán Viktor pár napja még Kínában volt hivatalos úton, ahol találkozott ottani kollégájával, valamint tárgyalt Vladimir Putyin orosz elnökkel is. Előbbivel a két ország közti gazdasági kapcsolatok mélyítéséről volt szó, többek közt a kínai Huawei telekommunikációs óriásvállalat magyarországi befektetéseiről, az orosz elnökkel pedig természetesen szóba került az ukrán háború kérdésköre és a tűzszünet megkötése. Erről Orbán Viktor a közösségi médiába feltöltött videójában annyit mondott, az orosz elnök nem mondott bizakodásra okot adó dolgokat.
A diplomáciai látogatás és több órás időeltolódás után jetleg ide, vagy a miniszterelnök hétfőn a veszprémi Várban mond ünnepi beszédet október 23. alkalmából. Ezt a beszédet egyébként élőben közvetíti a köztévé is, szóval nem igaz, amit az ellenzéki sajtó napok óta harsog, miszerint a sajtó nyilvánosságán kívül fog Veszprémben beszélni, hiszen azt bárki követheti a tévében is.
Idén ez már a második alkalom, hogy a miniszterelnök Veszprémbe látogat, ezelőtt májusban az ActiCity átadóján volt itt. Az akkori beszédében sem hagyta ki, hogy megfogalmazzon néhány markáns véleményt Európa jelenlegi állapotáról. Mindezt úgy vezette fel, hogy Veszprémről beszélni könnyű és hálás, Európáról viszont nehéz és körültekintést kíván.
Az ActiCityben szóba került az európai egység gondolata, amit Nagy Károly, Ottó, Napóleon és Hitler is elképzelt valahogy, de mindenki másképpen. Most Brüsszelben a bürokraták is eben gondolkodnak, de úgy, hogy közben jelen van az önálló nemzeti lét gondolata is, ami pedig egy nagyon szűk mezsgyét eredményez, ahol ez sikeres lehet, óvott Orbán Viktor az elhamarkodott döntésektől a veszprémi beszédében.
A miniszterelnök az ActiCity átadóján
A Királynék városát akkor pozitív példaként hozta a miniszterelnök, mint amikor a brüsszeliták úrrá tudtak lenni „hungarofóbiájukon” és meg tudták hozni a döntést, hogy Veszprém legyen Európa kulturális fővárosa. Ami pedig azóta itt történt, az bizonyíték, hogy az EU és Magyarország nagyszerű dologra lenne képes együtt, csakhogy Veszprém példája a kivétel jelenleg és nem a szabály.
Az, hogy Orbán Viktor vidéken és nem a fővárosban tartja meg az állami ünnepi beszédeit nem rendkívüli az utóbbi időben. Március 15-én Kiskőrösön, Petőfi szülőházánál beszélt.
Az ottani beszéd némileg meglepte az elemzőket is, ugyanis elmaradtak a komolyabb aktuálpolitikai utalások és a politikai ellenfelek nevesítése, helyette sokkal inkább a márciusi ifjak küzdelmével hozta párhuzamba a mostani kultúrharcot.
A kormányfő egyébként éppen tavaly október 23-án kezdte el azt, hogy vidéken mond beszédet. Akkor Zalaegerszegre látogatott. Az ottani beszédében Albert Camus-tól és Deák Ferenctől is idézett. Az 56-os forradalomról azt mondta, talán sikerrel is járhattunk volna, ha a nyugat nem hagy cserben.
"Ha magyar vagy, egyszerre van szükséged az oroszlán bátorságára, a kígyó ravaszságára és a galamb szelídségére. Különösen így lesz ez a következő évben: háború a szomszédban, pénzügyi válság és gazdasági visszaesés az EU-ban, migrációs invázió délen, háború keleten és gazdasági válság nyugaton. Ezzel kell megküzdenünk.” - Fogalmazott tavaly Zalaegerszegen Orbán Viktor.
Valószínűleg a veszprémi beszédében sem fogja figyelmen kívül hagyni az aktuálpolitikai helyzetet, ami azóta még bonyolultabbá vált az izraeli háború és az afrikai zavargások kitörésével.
Hogy Veszprémről mit fog mondani, szintén kérdés még, de hogy májusban ezt a várost hozta pozitív példának Magyarország és Brüsszel között, azóta pedig csak tovább fejlődött Veszprém, vélhetőleg most is pozitív színben fog feltűnni.
