Egy hete tartotta tisztújító ülését a Veszprémi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete. Habár az elnökség mandátuma csak jövő év februárjában járt volna le, a vezetőség elébe ment a hivatalos adminisztrációnak, így pedig folyamatos tud maradni az a civil munka, amit a nyugdíjasokért végeznek Veszprémben.
Az Agórában tartott tisztújítás után végül az elnök személye nem változott, újabb négy évig Török Lajos vezeti azt a civil szervezetet, ami a veszprémi nyugdíjas kluboknak és úgy általában a nyugdíjasoknak az érdekképviseletét végzi, és nem utolsó sorban a tartalmas nyugdíjasévek megteremtését segíti elő.
Török Lajos
A mostani eseményen azonban egy fontos újítást is bevezettek. Az elnökség mellett létrejött egy olyan tanácsadó testület is, ami a vezetőség munkáját segíti a jövőben. Ennek a szervezeten belüli szervezetnek az elnöke Barta Éva lett, ő korábban az elnökségben dolgozott, de neve onnan is ismerős lehet, hogy nyugdíjas újságíróként a Vehíren is jelennek meg cikkei a mai napig. Portálunknak ő nyilatkozott arról, hogy pontosan miért is vált szükségessé egy ilyen tanácsadói testület megalapítása.
Nem kell évtizedeket visszamenni az időben, elég csak 10-15 évet ahhoz, hogy nyugdíjas szemüvegen keresztül összehasonlítva a 2000-es éveket a mai kor kihívásaival már egy teljesen más képet kapjunk a társadalomról. Amíg akkoriban a legfontosabb feladat az volt, hogy az idős embereknek segítsenek lépést tartani a technológia és kiváltképpen az informatika fejlődésével, addig ma már nem az online világban való tájékozódás a prioritás, magyarázta Barta Éva.
Sokan, amikor nyugdíjassá válnak, elveszítik a munkahelyi közösségüket, és ezt nem pótolja másik, egyedül maradnak. Amíg régen az volt az általános, hogy valaki 30-40 éven át dolgozott ugyanazon a helyen, utána pedig a munkahelyének nyugdíjas klubjában volt aktív, ma már nincsenek ilyen kötődések, így pedig sokkal jobban fennáll az elmagányosodás veszélye.
Megváltozott a nyugdíjasok összetétele is. Magasabb lett az átlagéletkor, ezért már nem lehet egységesen kezelni a nyugdíjasokat. Hiszen amíg egy frissen nyugdíjba vonuló emberre könnyen ráillik az „aktív nyugdíjas” jelző, hiszen klubokba járhat, sportolhat, táncolhat, kirándulhat, addig egy hetven éven felüli ember esetében ezek az elfoglaltságok már nem minden esetben számítanak realitásnak az életében – folytatta a társadalomkép elemzését a tanácsadó testület vezetője.
Az ő feladatuk tehát egyrészről az lesz, hogy ötletekkel, tanácsokkal segítség a nyugdíjas szervezeteket, hogy minden korosztálynak megfelelő és hasznos elfoglaltságot tudjanak nyújtani. „Tartalmat kell hozni a nyugdíjasok életébe, mindegy, hogy hányadik évüket tapossák!” – mondta Barta Éva.
Nyugdíjas bál idén októberben Veszprémben (Vehir.hu archív)
A másik fontos tevékenysége a tanácsadó testületnek a kapcsolatépítés lesz. Egyrészről van közel 15 ezer olyan időskorú ember Veszprémben, akik nem kapcsolódnak egy nyugdíjas klubhoz sem. A cél az, hogy megismerjék őket, még inkább feltérképezzék az igényeiket és lehetőséget kínáljanak nekik a bekapcsolódásra városi közéletbe. De a kapcsolatépítés nem áll meg ezen a perszonális szinten, Barta Éváék céljai közt szerepel az is, hogy karitatív szervezetekkel, vagy akár a gazdasági szférával is szoros kapcsolatot építsenek ki. Utóbbira azért is lenne nagy szükség, mert sokan a nyugdíjba vonulásuk után még nem szeretnének eltávolodni a munka világától, csak nem tudják, hogyan és milyen formában tudnának visszatérni.
A Veszprémi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete tehát ezen előremutató stratégia mellett tette le a voksát, ami egy fontos szelete lehet a város 2030-ig szóló tervének, amit már a polgármester is többször elmondott, miszerint Európa legélhetőbb városainak sorába kell eljutnia Veszprémnek az évtized végére. Ebből pedig törvényszerűen a nyugdíjasok sem maradhatnak ki.
