Kiemelkedően jó a magyarok problémamegoldó képessége, ráadásul a magyar nők, szinte minden kompetenciájukban felülmúlják a férfiakat. A fenti megállapítás akár nemzeti karakterjegyeinket is erősítheti – derül ki az OECD ALL felmérésből.
A világméretű kompetenciakutatás amellett, hogy az oktatás területén elvárt kormányzati intézkedések irányát hivatott megrajzolni, azt is megmutatja, mennyire életrevalóak a magyarok. A részletes összehasonlító eredményeket tanulmány formájában kora ősszel publikálja az OECD megbízásából a Kanadai Statisztikai Hivatal.
Tizenegy nemzet lakosságával egyetemben a magyar lakosság kompetenciáit is vizsgálják, nem a lakosok iskolai végzettsége alapján, hanem a 16-65 éves korosztály teljesítményét négy nagy készségterületen mérték. A próza- és dokumentumolvasási-, számolási készség, valamint problémamegoldó képességének vizsgálata mellett az információs és kommunikációs készséget (ICTL) is felmérték. A nemzetközi összehasonlító tanulmány várhatóan 2010 szeptemberében jelenik meg.
Dr. Köpeczi Bócz Tamás, aki jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humán Erőforrás Programok Irányító Hatóságának főosztályvezetője a 2004-2008 közötti felmérés magyar vezetője elmondta, hogy bár a pontos eredmények hivatalosan csak 2010 második felében kerülnek publikálásra, az előzetes adatok alapján az alapvető tendenciák már most nyilvánvalóvá váltak.
Egyértelműen kimutatható, hogy a magyarok például jobban tudnak olvasni az átlagnál. Jelentős javulás Svájc német nyelvű területein figyelhető meg, Magyarországon pedig mind az olvasás, mind a szövegértés területén ugrásszerű volt a pozitív változás 1997 és 2007 között. A magyarok számolási képességei ezzel szemben teljesen átlagosak, nálunk körülbelül azonos a nagyon jól számolók és a nagyon gyengén számolók aránya a felnőttek között. Ilyen szimmetria csak kevés országban figyelhető meg.
A táblázatok, formanyomtatványok, áruházi címkék információ tartalmának megértésében nekünk kellett a legtöbbet fejlődnünk. A 45 év felettiek könnyebben megtéveszthetőek bankokban, áruházakban, hivatalokban, mint a tőlük fiatalabbak.
A kutatás legnagyobb meglepetése az lett, hogy az adatok és eredmények szerint a magyar nők szinte minden kompetenciájukban erősebbek, mint a magyar férfiak. Ez azt jelenti, hogy a magyar nők jobban olvasnak, jobban számolnak, és ügyesebb problémamegoldók, mint a férfiak. Ezzel szinte az egész világon egyedül vagyunk, hiszen a legtöbb országban a férfiak legalább a számolásban megelőzik nőtársaikat.
A szakember megítélése szerint az ország lakosságának felkészültsége komoly versenyképességi tényező, éppen ezért a mindenkori kormányzatnak szerepet kell vállalnia annak elősegítésében, fejlesztésében.
„Az ország lakosságának készségeivel és kompetenciáival a mindenkori kormányzatnak behatóan kell foglalkoznia - mondja Köpeczi-Bócz Tamás. Hiszen a lakosság felkészültségi szintje elengedhetetlen a versenyképesség, a növekedés és a foglalkoztatás, valamint a társadalmi befogadás szempontjából is.
