Schekman a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) meghívására érkezett városunkba, hogy részt vegyen a Lovassyban egy laborgyakorlaton, majd a diákok rendelkezésére álljon, akik lelkesen ostromolták is kérdéseikkel.
Az amerikai sejtbiológus 2013-ban vehette át az orvosi Nobel-díjat a sejten belüli anyagmozgások megértéséért. Testünk sejtjei számos különböző molekulát állítanak elő, melyeket a megfelelő helyekre kell eljuttatniuk. Szállítás közben ezek a molekulák apró struktúrákba tömörödnek, ami megkönnyíti a mozgatásukat. Schekman az 1970-es években végzett kutatásai során felismerte és megmagyarázta, hogy a különböző gének milyen módokon veszik ki részüket a szállítás szabályozásában.
Porga Gyula polgármester délelőtt a Városházán fogadta a tudóst. A városvezető az NTA programjával kapcsolatban azt mondta: Veszprém azzal a reménnyel csatlakozott a középiskolásokat megszólító programhoz, hogy ne csak vendégként fogadhassunk városunkban Nobel-díjasokat, hanem innen jusson el valaki a legrangosabb tudományos elismerésig. A tudományos pálya olyan életút a polgármester szerint, amin érdemes elindulni, ezért fontos, hogy a fiatalok példaképekkel találkozzanak. A veszprémi diákokat Hegyi Péter, az NTA programigazgatója is méltatta. Mint mondta, a Lovassy méltán szerepel a rangsorok élén, a diákokat ma lelkesnek és elkötelezettnek látták. Az őket megszólító programban mindent megtesznek annak érdekében, hogy számukra biztosítsák a tehetség kibontakozásához szükséges feltételeket.
A világ sorsa ugyanis a tudomány kezében van – ezt már Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora tette hozzá. Mint mondta, az egyetem is abban érdekelt, hogy minél több tehetséges fiatal válassza a tudományos pályát. Kifejtette: a Nobel-díjat mindig olyan teljesítményért ítélik oda, ami széles körben alkalmazható és hasznosuló eredményt jelent, ugyanakkor a díjhoz nem az ipar által megrendelt kutatások, hanem a tudós kíváncsisága vezette munka vezet. Ez is egy üzenet a döntéshozóknak: támogatni kell az alapkutatásokat.
Schekman is dicsérte a Lovassy diákjait, az intézményben érezhető volt, hogy ez nem egy átlagos gimnázium, hanem az ország egyik legjobb iskolája. Elmesélte, hogy személyesen is találkozott Karikó Katalinnal, ismeri a történetét, tudja róla, hogy vidéki környezetben nőtt fel nehéz körülmények között a szocializmusban, és nem kapott lehetőséget a tudományos kiteljesedésre – ezért hagyta el az országot. A mi felelősségünk, hogy a jövő Karikó Katalinjai itt, Magyarországon teljesedjenek ki és fussanak be hasonlóan sikeres pályafutást. A kihívás az, hogy az ország többet fektessen be a tudományba, és ne csak tanulásra, hanem kutatásra is ösztönözze a fiatalokat, hogy idehaza kamatoztassák képességeiket, mert ha elmennek az országból, akkor a nemzet számára elveszik az a haszon is, amit létrehoznak. A politikusok feladata, hogy biztos jövőt teremtsenek a jövő tudósainak.