Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre
2024. július 13. Jenő
Veszprém
29°C
2024. július 13. Jenő
Veszprém
29°C

Ők lesznek az év élőlényei Magyarországon 2024-ben

2024. január 3. 20:33
A természetvédelemmel foglalkozó országos szervezetek rendre megválasztják azokat az év élőlényeit: madarát, fáját, gombáját. A szervezetek célja az, hogy az egyéves kampányok segítségével megismertessék a nagyközönséggel ezeket a lényeket, és felhívják a figyelmet védelmük fontosságára. Lássuk, idén kik lesznek az év micsodái!
 

A kerecsensólyom az év madara

Az év madarát a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület választotta ki: idén a kerecsensólyom kap kiemelt figyelmet. Azt írják, a kerecsensólyom „nagy termetű, széles szárnyú, testhossza 47-55 cm, szárfesztávolsága 105-129 cm. A hím és a tojó hasonló megjelenésű. A hát és szárnyak földbarnák, rozsdás szegélyű tollakkal, az alsótest fehér alapon csepp alakú foltokkal mintázott, a tollatlan csüd és a lábujjak sárgák, a faroktollak szürkésbarnák, tojásdad rozsdaszínű foltokkal. A homlok piszkosfehér, a fejtető és tarkó rozsdássárga, keskeny fekete hosszanti sávokkal, a torok fehér. A fiatalok alsótestén a foltok elmosódottak, a lábuk hamvaskék.”

Fotó: Quartl / WikipediaFotó: Quartl / Wikipedia

Elsősorban Ázsiában él, az európai állomány zöme Magyarországon és Ukrajnában található – hazánkban az állományát 200 párra becsülik. Közepes termetű rágcsálókra (ürgék, hörcsög, földimókusok stb.) specializálódott ragadozó, de szükség esetén repülő madarakat is el tud ejteni. 

A réticsík az év hala

A Magyar Haltani Társaság választja ki az év halát, idén a a réticsík a gardát és a laposkeszeget megelőzve viselheti a címet. 

Fotó: George Chernilevsky / WikipediaFotó: George Chernilevsky / Wikipedia

„A réticsík erősen megnyúlt, vaskos testű halunk. Alapszíne okkersárga, a háta sötétbarna. Fejét barnásfekete foltok, az oldalát ugyanilyen színű hosszanti sávok és pettyek díszítik. Szemei kicsik, alsó állású szája sem nagy, ám körülötte öt pár bajuszszál található. Lekerekített úszói ugyancsak kicsik, de igen gyors és erőteljes kígyózó mozgásra képes. Jellemzője, hogy oxigénszegény viszonyok közt is megél, mert vérerekben gazdag utóbele képes oxigént felvenni a lenyelt levegőből. A saját maga által kimélyített gödrökben még akkor is életben maradhat, amikor a mocsár vize eltűnik s a lágy iszap felszíne cserepesre szárad” – írja a társaság

Az év fája a közönséges bükk

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. A mozgalom honlapján ugyan egyelőre nem látható az eredmény, a Turista magazin azonban beszámolt róla, hogy az egyesület tagsága a közönséges bükköt választotta meg. 

Fotó: Susulyka / WikipediaFotó: Susulyka / Wikipedia

„40 m magasra is megnövő, egyenes, hengeres törzsű fa. Koronája magas, boltozatos. Zárt állományokban a törzse csak magasan ágazik el, a magányos példányoké jóval lejjebb – ezek koronája félgömb alakúvá fejlődik. A kérge vékony, sima, világos- vagy sötétszürke” – jellemzi az élőlényt a Wikipedia. – „A hűvösebb és csapadékosabb éghajlatot kedvelő, mészkedvelő faj, ezért Magyarországon leginkább a középhegységek tetőin, illetve északi lejtőin nő. (…) Későn lombosodik, de akkor igen mély árnyékot ad; ő maga az árnyékot jól tűri. Lombja ősszel aranysárgára színeződik; levele talajjavító hatású. Virágait a szél porozza be. A makkokat ősszel erdei állatok (pl. mókusok, szajkók) hordják szét, majd tavasszal az avar alatt, sötétben csíráznak ki.”

A szürke galóca az év gombája

Az év gombáját a Magyar Mikológiai Társaság szavazásán választották meg. Az internetes voksoláson nagy előnnyel nyert a szürke galóca, megelőzve az őzlábgalócát ás a tüskés galócát. 

Fotó: Frank Gardiner / WikipediaFotó: Frank Gardiner / Wikipedia

A szürke galóca Európa nagy részén és Észak-Amerikában megtalálható, júniustól októberig a lomb-, és fenyőerdőkben fordul elő leggyakrabban, de a síkságokon és hegyvidékeken is fellelhető. Kinézetét a Wikipedia így jellemzi: kalapja „vastag, húsos, átmérője a 15 cm-t is elérheti. Fiatalon félgömb alakú, majd ellaposodik. Felszíne sima, széle fiatalon nem bordázott, fényes, barna színű, melyet fehér vagy világosszürke, szabálytalan, érdes, lisztszerű bevonat borít. Húsa fehér színű, néha szürkés árnyalatú, szilárd állagú, lédús, vágásra nem színeződik. Szaga kissé kellemetlen, dohos, krumpli-, vagy retekszagra emlékeztető. (…) Tönkje 8–12 cm magas és 2–3 cm széles, hengeres formájú, üreges, töve gumósan megvastagodott, a burokból származó, apró rücskökkel borított. A gallérja fehér színű.” 

Nyersen mérgező, csak alapos sütés, főzés után fogyasztható (minimum 20 perc hőkezelés), de megfőzve is általában élvezhetetlen, földízű.

Borítókép: réticsík.
(Fotó: Tiit Hunt / Wikipedia)

vehir.hu

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.