Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

A statisztika is azt mondja, hogy a veszprémiek boldogabbak lettek 2023-ban

2024. január 5. 11:30
A Pénzcentrum ismét megcsinálta a Nagy Boldogságfelmérés névre keresztelt kutatását, ahol az ország vármegyéiben élők általános közérzetét vizsgálták szubjektív válaszok alapján. Veszprém vármegye ezek alapján a topligában szerepel, de még nem az első helyen.

Harmadik éve vállalkozik arra a Pénzcentrum szakportál, hogy felmérje Magyarország általános elégedettségét, mondhatni a magyar emberek boldogságszintjét, habár ahogy a szakújságírók is írják: azt nem sikerült megfejteni, hogy tulajdonképpen mi is a „boldogság”, de számos új nézőpontot is behoztak a kérdés vizsgálatához, amiknek egyöntetű vizsgálatával már egészen közel lehet kerülni annak megválaszolásához, hogy hol is élnek a legboldogabb emberek Magyarországon belül.

Ahogy írják, a 2023 utolsó heteiben zajló online kérdőíves felmérést 15 ezren töltötték ki. A kérdésekben kitértek a már említett egészségügyi állapotra és anyagi helyzetre is, de magánéleti helyzetre és a közélettel való kapcsolatra is kitértek. Mindezeket egy 1-től 10-ig terjedő skálán lehetett értékelni, ebből pedig már könnyű volt átlagot vonni, hogy hol a legboldogabbak – vagy talán inkább jobb szó: legelégedettebbek – az emberek.

Mivel a Pénzcentrum már harmadik éve készíti el ugyanilyen módszertan mentén a felmérést, jó összehasonlítási alapot is kínál, honnan, hova tart egy-egy vármegye.

2022-ben Vas vármegye szerepelt a legjobban a felmérésben, utána Győr-Moson-Sopron következett, majd Budapest – a fővárost külön vizsgálták – a negyedik helyen Pest vármegye állt, ötödik pedig Veszprém volt. A lista végén Bács-Kiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád voltak.

Tehát a Bakony-Balaton térség a top 5-ben szerepelt egy évvel ezelőtt, 2023-ra viszont több változás is történt a listában, ami az élmezőnyt is érintette.

A két listavezető továbbra is változatlan, Vas és Győr-Moson-Sopronban a legboldogabbak az emberek, a főváros környékén viszont több probléma is lehet, ugyanis Budapest lecsúszott az ötödik helyre, Pest vármegye pedig egyenesen a középmezőnyben landolt, már csak a kilencedik.

A főváros dobogós helyét Veszprém vármegye örökölte meg, tehát 2023-ban a térségünk két helyet is javított. Feljött Fejér vármegye is a negyedik helyre, de látványosat ugrott előre Szabolcs-Szatmár-Bereg is a maga háromhelyes javításával.

A lista végén 2023-ban is Nógrád szerepel, itt az látszik a Pénzcentrum kutatásából, hogy konstans boldogtalanabbak az emberek, ahogy Bács-Kiskun sem tud elmozdulni az utolsó helyekről. Somogy viszont látványosan hátrébb csúszott, már csak utolsó előtti a szomszédos vármegyénk.

Forrás: PénzcentrumForrás: Pénzcentrum

A lista felületes áttekintése mellett érdemes azonban részletesen is elemezni az adatokat, hiszen, ahogyan a módszertannál is írtuk, az emberek egy 10-es skálán értékelhették a boldogságuknak feltételeit. Ebből a megközelítésből pedig kitűnik, hogy 2022-höz képest szinte mindegyik térség több pontot kapott a kitöltőktől. Tehát amíg tavaly Nógrád 4,9-es átlaggal volt az utolsó, idén már 5,2-vel került oda, az élen pedig Vas vármegye 6,1-es átlagot produkált.

A Pénzcentrum közzétett néhány demográfiai adatot is, ezekből ki lehet olvasni olyan információkat, hogy például melyik nem képviselői a boldogabbak, vagy melyik korosztályban, esetleg foglalkozási körben kell keresni ezeket az embereket.

Férfi és nő között egyébként nincs nagy különbség, kor szerint a 40-es, 50-es korosztály a legboldogabb jelenleg az országban.

Az iskolai végzettség szerinti vizsgálatban nincs meglepetés, a Phd-fokozattal rendelkezők a legboldogabbak és így csökken egyenesen arányosan a csak általános iskolát végzettekig.

Megdőlni látszik az az állítás, hogy Magyarországon nincsenek jó helyzetben azok, akik vállalkozóként élik az életüket, a felmérés szerint ők a legboldogabbak, legkevésbé pedig értelemszerűen a munkanélküliek.

Forrás: PénzcentrumForrás: Pénzcentrum

Családi állapot szerint toronymagasan a házasságban élők elégedettek életükkel, majd azok, akik kapcsolatban élnek, legkevésbé az egyedülállóak.

Szintén igazolni látszik a kormány családpolitikája is, ugyanis, amikor a kutatás a gyermekek száma alapján vizsgálta a boldogságot, akkor a háromgyermekes kitöltők jöttek ki legboldogabbnak, legkevésbé pedig azok, akiknek egy gyermekük sincs.

Az egészségügyi állapot értékelésénél hatalmas meglepetések nem érik az embert, ha a magyar társadalmat vizsgálja, minél idősebb valaki, annál inkább tendál az alacsonyabb értékek felé ez a mérőszám.

Amikor viszont az anyagi biztonságra tért ki a felmérés, már érdekesebb adatok láttak napvilágot, pontosabban olyanok, amik ismét lerombolhatnak néhány téves berögződést.

Az még önmagában nem meglepő, hogy a vállalkozói réteg érzi legstabilabban magát anyagilag, de például a közalkalmazottak és alkalmazottak is magas számokat produkáltak. Ugyanúgy, ahogy a nyugdíjasok is, tehát bármennyire is hallani olyan hangokat, hogy nyugdíjasként nagy megpróbáltatást jelent az anyagi biztonság megteremtése, a mostani felmérés ezt cáfolni látszik.

A teljes kutatás a Pénzcentrum oldalán, ide kattintva elérhető.

vehir.hu
további cikkek
A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. ma 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? ma 12:51 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről kultúra 'A város nem ház, hanem ember' – Alföldi György Veszprém belvárosáról és a város jövőjéről Veszprém jó helyzetben van, de a város jövőjét nem elsősorban új épületekben és látványberuházásokban kell keresni. Dr. Alföldi György építész, urbanista szerint fontosabb kérdés, hogyan használja a város azt, amije már megvan, hogyan vonja be a veszprémieket a döntésekbe, és képes-e olyan belvárost kialakítani, ahol az emberek nemcsak áthaladnak, hanem szívesen maradnak is. A Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke a Pro Bono Veszprémért Egyesület rendezvényén beszélt Veszprém adottságairól, modern építészeti örökségéről, a belvárosi kereskedelemről, a lakhatásról és a városfejlesztés új lehetőségeiről. ma 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.