1996-ban szervezték meg először azt az ünnepséget Veszprémben, amelyre a városi elöljárók az egyetem vezetőségével közösen hívták meg a veszprémi intézmények, cégek és a civil szféra képviselőit egy újévköszöntőre. Jelképesen ezen az alkalmon értékelve az elmúlt évet és közösen, közös célok mentén belevágva az új esztendőbe.
1996 óta a koronavírustól terhelt éveket leszámítva minden januárban megszervezték ezt az ünnepséget, ahogy idén is, ami viszont mégis más volt, mint a korábbi években.
Persze nem a külsőségeiben, vagy a meghívott vendégkör összetétele miatt. Azzal, hogy idén Veszprémben az egyik leglátványosabb fejlesztés éppen az egyetemet és annak környezetét érintette, a felsőoktatási intézmény még jobban a város mindennapjainak részévé vált. A Zöld város projektnek ugyanis éppen az volt a lényege, hogy szűnjön meg az Erzsébet-liget és az egyetem közti kerítés és legyen egy egységes zöldövezete a belvárosnak. Ezzel pedig jelképesen is még közelebb került a Pannon Egyetem Veszprémhez, úgy, hogy tudományos és gazdasági dimenzióban már hosszú ideje együttműködnek.
Szóval idén egy ilyen év után gyűltek össze Veszprém közéletének szereplői, akiket szintén hagyományos jelleggel Porga Gyula polgármester és dr. Gelencsér András rektor, valamint Csillag Zsolt kancellár köszöntöttek személyesen megérkezéskor.
Ugyancsak a hagyomány része, hogy az ünnepi beszédet általában egy olyan vendég mondja, aki saját területén kimagasló eredményeket ért el és valamilyen módon kötődik Veszprémhez. Idén ez a személy Káel Csaba volt, Kossuth- és Nádasdy Kálmán-díjas magyar filmrendező, érdemes művész, a Müpa vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos.
Az ő személye több szempontból is kapcsolódik Veszprémhez. Egyrészről filmügyi kormánybiztosként is jelen van a városban, hiszen egy ideje már Veszprém ad otthont a hazai filmszakma legjelentősebb eseményének, a Magyar Mozgókép Fesztiválnak. De, ahogy a beszéd elején is elhangzott, Káel Csaba is tagja volt annak a 17 tagú zsűrinek, akik még 2018-ban döntöttek arról, hogy Veszprém kapja meg az Európa Kulturális Főváros címet.
De, hogy miért is éppen Veszprém érdemelte ki a címet a zsűri szerint, arra Káel Csaba, mint a döntésben is érintett tudott választ adni. Eszerint leginkább itt testesült meg mindaz, ami az EKF-címeknek a lényege, itt ismerték fel azt, hogy hogyan kell egy folyamatként értelmezni ezt a vissza nem térő lehetőséget. Ugyanis Veszprém nem csupán az ezeréves történelmére alapozta projektjét, hanem felfestett egy fényes jövőképet is magának és a térségnek, amivel kiemelkedett a többi város közül.
Azt üzenet átjött. Vegyük észre, hogy milyen csodálatos helyen élünk! Mennyi lehetőség rejlik ezen a helyen! Az összefogás milyen kincseket mutathat meg, hogyan hozhatja fel a kreativitást, mennyi embernek adhat közösségi élményt!
Külön kitért arra, hogy ebben az egyetemnek, az egyetemistáknak is szerepe volt, akik a 2023-mas élményeket tovább viszik és ezekkel felvértezve építhetik Veszprém jövőjét.
Káel Csaba elmondta, hogy a számos itt maradó érték között ott lesz a Magyar Mozgókép Fesztivál is, ami kapcsán ragaszkodnak hozzá, az EKF-időszak után is Veszprém legyen az otthona.
Az újévköszöntő hangulata tehát arra utalt, hogy 2024-ben elsősorban a közös munka folytatása lesz a meghatározó. Amíg a tavalyi év egy nagy vállalkozás végrehajtásáról szólt számos kérdőjellel, most már kijelenthető, hogy ezt Veszprém és a Pannon Egyetem képes közösen ilyen volumenű projekteket végrehajtani, ezután az állandóság, de mindig az előre haladás lesz a jellemző.
