Pozsgai Zsolt rendezőnek végre lehetősége nyílt a Janus című történelmi abszurdot olyan körülmények között megcsinálni, amit már tavaly tervezett. Az Országos Rádió és Televízió Testület minden évben pályázatot ír ki a színházi előadások adaptálására és felvételére.
A forgatás egyik helyszíne a kádártai vasútállomás
A Petőfi Színház 2008-ban mutatta be a Latinovits Játékszínben Janus című darabját. Eperjes Károly szerette ezt az előadást, így javaslatára pályáztak a megfilmesítésére az Európa Film Kft.-vel. Hat millió forint, ötletes jelmezek, jó hangulatú közös munka - a forgatás hétfőn megkezdődött Kádártán, a régi vasútállomáson.
- Elolvastam a darabot és tetszett. Aktuális kérdéseket boncolgat, szó van benne az árulásról, társadalmi és politikai hovatartozásról – mondja Ozorai András, a film producere. A színházban játszódó korabeli előadáshoz képest hajléktalan-álruhába öltözött színészek játsszák el a szerepeket.
Ozorai András producer
Veszprémből Módri Györgyi, Máté P. Gábor és Keresztes Gábor is kamera elé állnak. Katalin, magyar királyné szerepét Szvetnyik Kata, Kaposvár ifjú tehetsége, fogja alakítani, Mátyás királyként egy pécsi színész, Szebeni János látható. Janus Pannonius karakterét Stohl András formázza meg. Az egész stáb egyetért azzal, hogy Stohllal sokat nyertek, hiszen nagyszerű színész.
Stohl András és Keresztes Gábor
– Megkaptam a szövegkönyvet, láttam, hogy egy elég erős anyag, nagyon szép történet. Érdemes filmre vinni és az embereknek is átadni – mondja Stohl András a forgatási szünetben. - A történetben Janus Pannonius elárulja Mátyás királyt, aki mindvégig meg akarja érteni miért. Az árulás mindig nézőpont kérdése. Janus azt gondolja, hogy igaza van, Mátyás és egy objektív szemlélő szemében pedig árulást követ el. Ezt mindig az utókor dönti el. Szerencsénk van Kádártával, a vasútállomással és ezekkel a ruhákkal. Sok mindent nem kell csinálni, az ember elmondja a szöveget és működik.
Stohl András
- Színpadon és filmen játszani nagyon eltérő műfaj. Ez előbbinél a színész egy utat jár be, az utóbbinál pedig snittekben kell gondolkodni - számolt be Máté P. Gábor, veszprémi színész.
- Másképpen kell megszólalni a kamera előtt, mint színpadon, máshogy mozgunk a térben. Vannak jelenetek, melyeket többször újra kell venni, így figyelni kell, nehogy másképpen csináljunk egy-egy gesztust. Itt a rendezőnek és az operatőrnek sokkal nagyobb felelőssége van, hiszen a rendező fejében állt össze az a kép, amit láttatni szeretnénk.
Máté P. Gábor
A történetben egy képzeletbeli vasútállomáson vagyunk, ahol mindenki a halálra vár. A vonat lesz az, ami elviszi őket oda, ahova kell. A darab aktualitása természetesen nem a modern környezetben rejlik. Politikáról, árulásról, emberi viszonyokról szól. A színházi előadásban Janus Pannonius és Mátyás király is a saját korában rekedve próbálta keresni a miértre a választ. Ezeket a problémákat aktualizálva próbálják megérinteni a nézőt. A hatvan perces játékfilm a nyáron elkészül, ősz és tavasz között lesz látható a Duna Televízión.
