Szinte nem telt el olyan hét 2023-ban, hogy ne érkezett volna a Pannon Egyetemtől legalább egy sajtóközlemény, hogy éppen milyen fejlesztést kezdenek el, vagy adnak át, vagy valamilyen szervezettel, céggel együttműködési megállapodást írtak alá. Egyvalamiről azonban sosem szóltak a hírek, ellenben sok másik egyetemmel: Veszprémben nem voltak háborgások akkor, amikor kiderült, hogy modellváltó lesz a Pannon Egyetem is. Pedig valahol még az utcára is mentek a hallgatók és oktatók ugyanezért. Mi az oka ennek?
Köszönöm szépen, igen, én is úgy gondolom, hogy 2023-ban mozgalmas, és sok tekintetben nagyon eredményes évet zártunk. A modellváltáshoz kapcsolódóan az első dolog, amit véleményem szerint fontos tisztázni, hogy tulajdonképpen nem egy, hanem két modellváltás zajlott le. Az egyik a fenntartói modell váltása, aminek két lényegi része van. Az egyik, hogy a jogszabályban definiált fenntartói jogok a szakminisztériumtól – jelen esetben az akkori Innovációs és Technológiai Minisztériumtól – egy-egy közérdekű vagyonkezelő alapítványhoz kerültek át. A másik – és erről ritkábban esik szó –, hogy a fenntartó és a finanszírozó mostantól nem egy és ugyanaz. Az állam szerződésben rögzített megrendelést ad az intézmények fenntartóinak, és a szerződésszerű teljesítés alapján fizeti meg a támogatás. Tehát az alapvető különbség a korábbi rendszerhez képest nem a jogkörökben van – azok alig változtak – hanem abban, hogy megjelent egyfajta megrendelői/szolgáltatói attitűd a felsőoktatásban. És ez a gondolat vezet át a „másik” modellváltáshoz, ami a finanszírozási modell váltása.
A korábbi rendszerben nagyon leegyszerűsítve az egyetemek szinte kizárólag azután kaptak pénzt az államtól, hogy hány hallgatójuk van. Nem számított a képzések színvonala, a tudományos teljesítmény, a szolgáltatások, a pályázati aktivitás, és még számtalan olyan dolog, ami egy felsőoktatási intézmény portfoliójába beletartozik, vagy bele kell, hogy tartozzon.
Ezzel szemben az új modellben a mennyiségi paramétereken túl az intézmények finanszírozása nagyban függ attól, hogy milyen hatékonysággal, mennyire eredményesen végzik a dolgukat a legkülönfélébb területeken. Több mint tíz olyan új finanszírozási jogcím jelent meg (tehetséggondozás, harmadik misszió, sport, stb.), amiken keresztül – mondhatni piaci alapon – akkor kapja meg az intézmény az arányos támogatást, ha a szerződésében rögzített konkrét célokat/célértékeket teljesítette. De külön bónusz jár azért is, ha az egyetem a nemzetközi rangsorokban jól szerepel. Számomra ez egy sokkal logikusabb rendszer, hiszen egyértelmű összefüggés van a teljesítmény és a bevétel nagysága között, valamint az állam nem „csak úgy” finanszíroz hanem szolgáltatásokat rendel meg, aminek ellenőrzi a minőségét.
De, hogy a kérdésre is válaszoljak: azt gondolom, hogy minden jelentős szervezeti vagy strukturális változás óhatatlanul is együtt jár némi bizonytalanság érzéssel az érintettek részéről. Ebben semmi meglepő nincs. Annak érdekében, hogy a bizonytalanság ne csapjon át aggódásba, vagy indokolatlan félelembe, főként két dologra van szükség: megfelelő kommunikációra és kellő mértékű transzparenciára. Az átmenet előtt és alatt a Pannon Egyetemen nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy az egyetemi polgárok tudják és értsék, hogy mi történik és, hogy mi, miért történik. Véleményem szerint ez volt a kulcsa annak, hogy nálunk nyugodt körülmények között zajlott az átállás.
A számos változó között említett egyet, ami különösen érdekes: a nemzetközi rangsorokban elfoglalt helyezést, mint a finanszírozás egyik mérőszámát. Ez azért is furcsa, mert ennyi változó mellett szinte bármikor lehetne olyan statisztikát készíteni, ahol első a Pannon Egyetem és valószínűleg olyat is, ahol a hátsó mezőnyben van. Hogyan lehet ezt mégis objektíven mérni?
Természetesen én is ismerem a Churchillnek tulajdonított mondást, miszerint „Én csak abban a statisztikában hiszek, amit magam hamisítottam”. Ebben az esetben azért másról van szó. Az intézmény finanszírozási szerződése rögzíti azt az öt legjelentősebb nemzetközi rangsort (QS, THE, ShanghaiRanking, RoundRanking, US News), amire az elvárások vonatkoznak. Ezek mind számos komplex mutató alapján dolgoznak, és ugyanolyan szempontrendszerrel mérik a Harvardot, az Oxfordot mint a Pannon Egyetemet.
Egyébként ebből az öt rankingből a Pannon Egyetem három esetében is az 1000-es/1200-as főtáblán foglal helyet! Tudja, hogy hány felsőoktatási intézmény működik a világon? Több, mint húszezer. Tehát
a Pannon Egyetem a szűk elitbe: a legjobb 5-6%-ba tartozik.
Szinte már szállóige lett öntől, hogy „nem elég jónak lenni, annak is kell látszani”. Ezt a részét, ha jól értem kipipálhatjuk.
Inkább úgy fogalmaznék, hogy kezd látszani annak a nem kevés munkának a gyümölcse, amit „befektettünk” a területen. Elkezdett működni a kommunikációnk. Véleményem szerint az első nagyon fontos lépés az volt, hogy létrehoztunk egy külön igazgatóságot, ami az intézmény központi megjelenésért és kommunikációjáért felel, és ami támogatni képes az egyes szervezeti egységek ezirányú önálló tevékenységét. Ez által jóval aktívabbá váltunk a közösségi médiában, megújult az intézményi arculat, több lett a rendezvényes megjelenés, felépült jó pár olyan csatorna amit korábban nem, vagy csak alig használtunk. Még messze nem vagyunk az út végén, de a részeredmények bizakodásra adnak okot.
Halljuk a számokat!
2023-ban több mint 60%-kal emelkedett a Pannon Egyetemre jelentkezők, és a felvettek száma egyaránt. Ez az országos átlag több mint kétszerese, amit ráadásul úgy értünk el, hogy sok más egyetemmel ellentétben nálunk nem csökkentek, hanem emelkedtek a felvételhez szükséges pontszámok. Ebben az eredményben óriási szerepe van a beiskolázási tevékenységünknek és a „láthatóságunknak”.
A Facebook-követőink száma az elmúlt 2-3 évben megsokszorozódott, de aktívan jelen vagyunk az Instagramon, és a Tiktokon is. Tavaly az EFOTT házigazdái voltunk, útjára indítottuk az Open University programot, Magyarországon először nemzetközi SolarBoat futamot szerveztünk, az EKF programsorozathoz pedig közel 300 rendezvényen keresztül kapcsolódtunk.
Tavaly rendezték meg Balatonalmádiban az első solar boat futamot, amit idén újabb látványos esemény követhet
Maradjunk a számoknál még egy kicsit! Jelenleg körbe van állványozva az egyetem alsó kampuszának két épülete is, az egyikről pedig nem olyan régen bontották le. Hogy halad az energetikai beruházás és mennyiben fogja ez javítani az egyetem költségvetését?
Kezdjük kicsit korábbról. Amikor az energiaválság miatt a legtöbb intézménynek be kellett zárni az épületeit, vagy drasztikusan lecsökkentenie a hőmérsékletet, mi a megszokott rendben működtünk tovább. Ennek az volt az oka, hogy ellentétben szinte az összes többi egyetemmel, mi hosszútávú beszállítói szerződésekkel rendelkeztünk a földgáz és az elektromos áram tekintetében rögzített árakon, tehát nálunk nem volt áremelkedés.
Ezzel párhuzamosan átterveztük az előkészítés alatt lévő energetikai fejlesztéseinket olyan módon, hogy a legnagyobb energiaigényű központi kampuszunkon egyáltalán ne legyen szükség földgázra: a működtetéshez kizárólag elektromos áramot használjunk, melynek egy részét a saját napelemeink termelnek meg. Ha jól tudom, ezzel jelenleg egyedülállóak vagyunk az országban, nincs még egy ilyen egyetemi kampusz.
A korszerűsítés keretében az új fűtési rendszeren kívül valamennyi épületünk hőszigetelést kap – vagy részben már kapott – ami tekintettel a nagyon korszerűtlen kiindulási állapotra, szintén jól látható megtakarítást fog eredményezni.
Most ott tartunk, hogy még a munkák ugyan be sem fejezőtek teljesen, és a rendszerben megjelent az egyetemi mélygarázs – mint új „nagyfogyasztó” – de
a 2023-as év végére közel 40%-kal csökkent a rezsiszámlánk a 2022-es év hasonló időszakához képest.
Azt gondolom, hogy ezt nyugodtan hívhatjuk jelentős előre lepésnek.
A felújított alsaó kampusz madártávlatból. A mélygarázs a sportpálya alatt helyezkedik el.
Ötödik éve kancellár, de a Pannon Egyetemhez ennél jóval régebbi szálak kötik. 2000-ben kezdte hallgatóként, majd HÖK-elnök lett, aztán az egyetemi projektirodánál lépdelt felfelé a ranglétrán, végül pedig kancellár lett. Közel negyed évszázados összehasonlítási alapja van. Miben változtak a kihívások az ezredfordulóhoz képest?
Nagyon sok mindenben. Az elmúlt több mint 20 évben: az osztatlan képzésekből lineáris képzések lettek, új kampuszokat hoztunk létre, érintettek voltunk több integrációban, többször változtak a súlypontok az oktatási portfolióinkban hol a piaci igények, hol a finanszírozás okán, nevet váltottunk, modell(eke)t váltottunk. Sokáig lehetne sorolni.
A 2000-es évek elején az egész magyar felsőoktatás egy meredeken felfelé ívelő pályán volt a hallgatói létszám tekintetében. Sokkal több volt a végzős középiskolás, jóval nagyobb volt a bemenet a teljes ágazatban. A Pannon (Veszprémi) Egyetemre is a kétezres évek közepén jártak a legtöbben. Másik oldalról megítélésem szerint sokkal egyszerűbb volt a képzési portfólió az akkor még osztatlan egyetemi és főiskolai szakokkal, és egy felsőoktatási intézmény jóval kevesebb területen volt aktív, mint ma.
Napjainkban - egy XXI. századi egyetemen - már nem „csak” az oktatás és a kutatás a feladat. Egyszerre vagyunk kulturális és sport központok, szolgáltató központok, innovációs műhelyek, de részt kell vállalnunk a térség fejlesztésében és a harmadik misszióban is.
A beiskolázás kapcsán szintén élesedett a verseny. 2024-ben a magyar felsőoktatás erősen fővároscentrikus, a vidéki intézmények jelentős hátrányból indulnak. A negatív demográfiai folyamatok következtében a felsőoktatás bemenete évről évre csökken és mivel Európában máshol is hasonló a helyzet, a magyar középiskolásokért az osztrák, német, spanyol egyetemek is „bejelentkeztek”. Ebből adódóan, nekünk is erőteljesen nyitnunk kell nemzetközi irányba, kellenek az angol nyelvű képzések, kellenek a külföldi hallgatók.
Bár a megoldandó feladatok a kétezres évek elején sem voltak könnyűek – és természetesen mindenkinek a saját keresztje a legnehezebb – én a mostani tempót nagyobbnak, a versenyt élesebbnek érzem.
Miért volt szükség arra, hogy a Veszprémi Egyetemet anno átnevezzék Pannon Egyetemre? Hiszen így nevében megszűnt a kapcsolat a várossal, egy új brandet kellett felépíteni, ami sosem könnyű feladat.
Azt gondolom, hogy az egyetem névváltoztatása 2006-ban egy szükségszerű, és egy nagyon bölcs lépés volt az intézmény akkori vezetésétől, és elsősorban Dr. Gaál Zoltán rektor úrtól, aki – sok más fejlesztés mellett – ennek is kezdeményezője volt.
Hogy megértsük a motivációt, meg kell értenünk az akkori viszonyokat a felsőoktatásban. A kétezres évek elejére túl volt a szektor egy nagyobb „integrációs körön”, és elkezdett nyílni az olló az intézmények között méretben, és képzési portfólióban egyaránt. Szűkebb hazánkban, a Dunántúlon volt tőlünk délre egy nálunk jóval nagyobb intézmény Pécsen, és egy nálunk jóval nagyobb intézmény északon – az akkori hét karú Nyugat-magyarországi Egyetem. Félő volt, hogy amennyiben nem tudjuk „bejátszani” a köztük lévő teret, akkor előbb-utóbb integrációra kényszerülünk, ahol mi lettünk volna, akit bekebeleznek.
Tekintettel arra, hogy a Veszprémi Egyetem akkor már nem csak Veszprémben működött, és kimondott célja volt „Közép- és Felső-Pannónia egyetemévé válni”, célszerűnek tűnt, hogy ezt az intézmény nevében is megjelentjük.
Volt egy másik nagyon erős motiváció is. Sokáig mindenki úgy hivatkozott a Veszprémi Egyetemre, mint az ország legjobb vegyipari egyetemére. Ez természetesen abból a szempontból nem volt baj, hogy tudták rólunk, hogy nagyon színvonalas a vegyészmérnök szakunk, abból a szempontból viszont probléma volt, hogy csaknem száz képzésünk van, amiből a vegyészmérnök csupán egy. És mi nem csak azt szeretnénk hirdetni, magunkról, hogy nagyon jó szakmai színvonalon oktatjuk a vegyészmérnököket, hanem azt is, hogy nekünk nagyon jó informatikai képzéseink vannak, nagyon jó közgazdász képzéseink vannak és, hogy valami aktuálishoz is kapcsolódjak: idén már nagyon jó pszichológia képzésünk is indul.
Természetesen akkor is tudtuk, hogy egy ilyen típusú változtatás hordoz magában kockázatokat, hiszen könnyen a „senki földjére” kerülhetünk, ha nincs egy hatékony kommunikáció az új brand bevezetése mellett. Az igazat megvallva kezdetben ezzel voltak is nehézségek, sokszor el kellett magyarázni, hogy a Pannon Egyetem nem egy új intézmény, és „ez az” aminek Veszprémben van a központja. Ugyanakkor azt gondolom, hogy mára „belenőttünk a kabátba”.
A pszichológia szak valóban egyfajta kuriózumként jelent meg a képzési palettán, de nem ez volt az egyetlen, amit most hirdettek meg.
Így van. A pszichológia szak indítását a fenntartónk kezdeményezte – véleményem szerint nagyon jó érzékkel – tekintettel arra, hogy országos szinten átlag feletti népszerűségnek örvend, és komoly perspektívát rejt magában a következő években.
Szintén nagy reményeket fűzünk a friss üzleti adattudomány képzésünkhöz, ami a gazdaságtudomány és az informatika határterületén helyezkedik el, és sok olyan témát felölel (pl.: big data, adatvezérelt üzleti megoldások), amelyek egyre fontosabbak a XXI. században.
Bár nem idén indult, de új – és hiánypótló – képzésnek számít az óvodapedagógia és a tanító szakunk is, és természetesen figyelemmel követjük a világban zajló trendeket – köztük az MI egyre felfutó térnyerését – ezért a közeljövő tervei között szerepel, hogy a mesterséges intelligenciára témakörében is tovább bővüljön a Pannon Egyetem által kínált képzések palettája.
Idén lesz 75 éves az egyetem. Ha megtehetné, mit kérdezne, miről beszélgetne az alapítókkal?
Nagyon örülnék egy ilyen lehetőségnek, és biztos vagyok benne, hogy sok minden felmerülne. Kérdeznék a kezdeti kihívásokról, és valószínűleg kérnék tanácsokat is. De azt biztosan megkérdezném, hogy gondolták-e amikor az első tanév megkezdődött Veszprémben, hogy az intézmény, ami akkor létrejött néhány száz hallgatóval, az 75 évvel később Nagykanizsán, Zalaegerszegen, Ajkán, Kőszegen és Veszprémben is rendelkezik kampuszokkal, csaknem 100 szakon nyújt képzéseket, mintegy negyven országból vannak külföldi hallgatói és a világ legjobb 5-6%-ában tartják számon?
Titkon bízom benne, hogy Polinszky Károly arcán válasz gyanánt feltűnne egy elégedett mosoly.
Készülnek valamilyen ünnepséggel, programmal a jubileumra?
Természetesen. Egy tartalmas programsorozattal szeretnénk megemlékezni erről a szép évfordulóról. Az az elképzelésünk, hogy 75 rendezvényt szervezünk, melyek között megtalálhatóak lesznek a tudományos, kulturális és ismeretterjesztő programok, sportrendezvények, de kiállítások és könnyűzenei koncertek is.
A cél az, hogy az idei év egyszerre legyen egy visszatekintés az alapítás óta eltelt időszakra, ugyanakkor azt is meg szeretnénk mutatni, hogy a Pannon Egyetem 2024-ben egy sokszínű, minden ízében XXI. századi egyetem, Magyarország meghatározó felsőoktatási intézménye.
