Az afrikai sertéspestis, vagy röviden csak ASP 2018-ban ütötte fel a fejét Európa keleti térségében, így Magyarországon is, megfékezése érdekében pedig a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) több óvintézkedést is bevezetett. Emberre veszélyes világjárvány kialakulása miatt viszont nem kell kongatni a vészharangot, az ASP kizárólag a sertésállományt – vaddisznókat és házi sertéseket – támadja meg. Ettől függetlenül az állattartó gazdaságoknak fokozottan figyelni kell az állományra és a NÉBIH már-már a pár évvel ezelőtti pandémiához hasonló óvintézkedéseket javasol, illetve követel meg a veszélyeztett országrészekben.
Ez utóbbiban Veszprém vármegye jelenleg még nem érintett, a sertéspestis főleg Magyarország keleti és északi megyéit érintette a 2018-as felbukkanása óta, de nemrég már Fejérben is találtak elhullott fertőzött állatot.
A betegség egyébként gyorslefolyású, alig 3-4 napig lappang, majd az állat bágyadt lesz, étvágyhiányos, végül 5-10 nap után szinte minden esetben elhullik.
Ahogy írtuk, az emberre nem veszélyes ez a kór, viszont akkor mégis miért kell szigorú szabályokat betartani a sertéstelepeken, amelyek közelében felbukkant az ASP?
Ennek egyszerű gazdasági és élelmezésstratégiai jelentősége van. Ugyanis, ha egy sertéstelepen találnak fertőzött állatot, akkor a hatályos szabályok szerint az összeset le kell ölni, a tetemeket megsemmisíteni, azaz nem kerülnek az élelmezési láncba, az ólakat pedig fertőtleníteni kell. Azt pedig különösebben nem kell magyarázni, hogy ez mekkora anyagi kárt okoz egy állattartó gazdaságnak és milyen mértékben befolyásolhatja a környék sertéshús-ellátottságát.
Éppen ezért a NÉBIH amellett, hogy szabályozta az ilyen eljárásrendet, több ajánlást is tett, hogy miként védjék az állataikat a gazdák. Eszerint érdemes csak a gazdának bejárni az állatokhoz, neki is külön olyan munkaruhában, amit kifejezetten az állatok gondozásához használ csak. Ne vásároljon ismeretlen gazdától sertést, az új állatokat legalább egy hónapig elkülönítve tartsa! A takarmány és főleg a házi sertések se érintkezzenek vaddisznókkal! Valamint az állatok tartásánál használt eszközöket ne adja kölcsön senkinek!
A magyar területeket a NÉBIH jelenleg négy kategóriába sorolja, attól függően, hogy mennyire van jelen, vagy mennyire veszélyeztetett a sertéspestistől. Ezek a fertőzött, a magas, a közepes és az alacsony kockázatú területek. Veszprém vármegye jelenleg a közepes kategóriába tartozik, itt eddig nem találtak sertéspestistől elhullott állatot, ellentétben az északról és keletről a szomszédos vármegyékkel. Viszont a vadállomány vándorlása miatt ez könnyen változhat, ezért országosan a vadásztársaságoknál nagyfokú gyérítést rendeltek el, hogy ezzel is csökkentsék a fertőzés esélyét.
A fertőzött területeken jelenleg tilos a vaddisznóvadászat, a magas kockázatú területeken elejtett vaddisznók húsát pedig minden esetben be kell szolgáltatni a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalnak, akik miután kizárták a fertőzést – ez 72 óra alatt megtörténik – csak helyben és csak magánfogyasztásra engedélyezik a hús feldolgozását. Ilyen korlátozások a közepes és alacsony kockázatú helyeken nincsenek, így Veszprémben sem.
A NÉBIH egy közleményében elismerte, hogy a gyérítési akció miatt a ténylegesnél kereslet kielégítésénél több állatot lőnek ki, amelyek húsa így nem kerül a henteshez, hanem megsemmisítik, viszont ez is annak az intézkedéscsomagnak a része, amivel igyekeznek Magyarországon megfékezni a terjedést, és ami 2018 után egyszer már sikeres volt.
