Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter fogalmazott úgy a 2024-es évről, hogy ez lesz a politika Super Bowlja. Összesen hetvennyolc országban tartanak választásokat, köztük a teljes Európai Unióban, az USA-ban, Oroszországban, Indiában és Mexikóban is. Magyarországon rögtön kettőt is, hiszen eddig példa nélküli módon a kormány kvázi előre hozta az ősszel esedékes önkormányzati választásokat a június 9-ei EP-választások dátumára. A javaslat beterjesztője, Kocsis Máté korábban azzal indokolta ezt, hogy így súlyos milliárdokat spórolhat meg az államkassza, hogy egy évben nem kell két választást megszervezni, hanem egy füst alatt dönthetnek a magyar emberek, hogy kik képviseljék őket Brüsszelben, illetve kik vezessék az itthoni falvakat és városokat. Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy bár június 9-én késő este már tudható lesz, hogy kik lesznek a polgármesterek és képviselők, hivatalba mégis csak októberben lépnek majd, amikor az előző testületnek lejár a mandátuma és onnantól kezd ketyegni az ötéves visszaszámláló a következő önkormányzati választásig.
Na, de addig van még négy hónap, ilyenkor pedig a politikai kampányok üzenetei lassan megjelennek a közbeszédben. Már ha lennének konkrét kampányüzenetek, mert Veszprémben jelenleg az ilyeneket nagyítóval is nehéz lenne találni. Bár, ahogy a politikában oly sok esetben, a lényeg itt is a részletekben rejlik és nem feltétlen az olyan egyszavas mantrákban, mint soros, migráns, mészároslőrinc, vagy a Magyarországdiktatúravan.
Jelenleg három és fél polgármester-aspiránsról lehet tudni, hogy minimum felmerült az indulásának a lehetősége Veszprémben.
Porga Gyula (Fidesz-KDNP), aki 2010 óta vezeti Veszprémet. Ezzel egyébként a megyei jogú városok polgármesterei között holtversenyben a negyedik legrégebb óta hivatalban lévő városvezető. Csak a kaposvári, szegedi és szolnoki kollégája előzi meg. A politikatudományok nagykönyve szerint hatalomból mindig nehezebb kampányolni, hiszen az eredménykommunikációra kevésbé fogékonyak a választók, szemben a „mit kellene másképpen csinálni” üzenetekkel. Pedig Porga esetében a 2023-as sikeres EKF-évet akár be is lehetne tudni egy masszív kampányüzenetnek, a polgármester viszont jól láthatóan nem csak erre kíván alapozni. Erről éppen pár napja tett tanúbizonyságot, amikor széles körben bemutatta Veszprém 2024-es költségvetését, ezzel együtt a város következő hétéves (!) stratégiáját. Ebben pedig az EKF, mint egy óriási ziccer jelent meg, amivel sikerült élni, de Veszprém szempontjából semmiképpen sem, mint végállomásra kell tekinteni a címre. A valódi cél az, hogy 2030-ra a Veszprém bekerüljön Európa húsz legélhetőbb városa közé a százezer lakosnál kisebb városok táborában. Erre egyébként konkrét statisztikák és listák vannak, tehát mérhető és ami egy polgármesternél különösen fontos, számon kérhetőek az adatok. Porga Gyula ennek a célnak az eléréséhez tett le egy választásokon átnyúló stratégiát az asztalra. És bár a költségvetés bejelentésekor még csak el sem hangzott a polgármestertől, hogy négy hónap múlva választás lesz, gyakorlatilag Porga ezen való sikeres szereplése lesz a kulcs a tervek megvalósításának.
A magyar megyei jogú városokban egyébként nem jellemző, hogy gyakran cserélődnének a polgármesterek személyei. Csupán hat olyan város van, ahol öt vagy annál több különböző személy foglalta el a rendszerváltás óta a polgármesteri széket. Veszprémben is csak hárman töltötték be ezt a pozíciót, Dióssy László (1990-2006), Debreczenyi János (2006-2010) és Porga Gyula 2010-től.
Sőt, Veszprémben már másfél évtizede a kihívók személyében sincs nagy változás. A hazai baloldal itteni helytartói ötévente – korábban négyévente – rendszerint leosztják, hogy az aktuális választáson melyikük neve lesz a szavazólapon úgy, mint polgármester-jelölt, a többiek pedig a biztos befutó helyeket a listán szabályosan elrendezik. Ezzel különösebb kockázatot és felelősséget sem kell vállalniuk. Így volt már Veszprémben Hartmann Ferenc (MSZP), Gerstmár Ferenc (LMP) és Katanics Sándor (DK, azóta kilépett a Gyurcsány-pártból és független képviselő) neve is ott a szavazólapon. Az egyiküknek pedig minden bizonnyal idén is ott lesz, hiszen Gerstmár egy sajtótájékoztatón elejtette korábban, hogy elindul a városvezetőségért, Hartmann pedig egy tavaly nyári interjúban homályosan utalt rá, ha beáll mögé a teljes ellenzék, akkor nem riadna meg a feladattól. Ironikus módon a baloldalon éppen az a Katanics lett a kegyvesztett a Gyurcsánnyal való szakítása óta, aki legközelebb állt ahhoz, hogy 2019-ben megszorongassa Porgát, akkor 55-45%-os volt a különbség a két jelölt között.
Porga Gyula a 2019-es győzelme után
Egészen eddig gyakorlatilag a szokásos forgatókönyv rajzolódik ki. Vélhetően a sztereotip homályos irodákban most is serényen matekoznak az ellenzéki agytrösztök, hogy melyik jelölt viheti el a legtöbb szavazatot Porgától és mi kell ahhoz, hogy a biztos listás helyekről a baloldali keménymag bekerüljön a képviselőtestületbe.
Viszont a képletbe bezavarhat egy új jelölt is, aki a civil szférából érkezett meg a veszprémi politikába, hogy felrázza az ellenzéket. Adamecz Zoltán helyi vállalkozó egyszer már eljátszotta, hogy milyen néhány hónapig polgármester-jelöltnek lenni, 2019-ben viszont a választás előtt pár nappal visszalépett az indulástól, pedig addig teljesített minden feltételt az indulásához. Idén viszont már sokkal komolyabbnak tűnnek a szándékai, olyannyira, hogy civil szervezeti háttérrel és aktív online jelenléttel folyamatosan biztosítja, hogy neve ott forogjon Porga, Hartmann és Gerstmár mellett.
Az ellenzéki trió: Hartmann Ferenc, Katanics Sándor, Gerstmár Ferenc
Habár Porga Gyula a kihívói közül jelenleg úgy tűnik, hogy egyedül neki van koncepciója arra, hogy milyen Veszprémet képzel el a jövőben, ezek az üzenetek még bőven fertőzöttek demagógiával és populizmussal. Ennek ellenére több klasszikus baloldali eszmét is fel lehet fedezni bennük. Olyanokat is, amik már rég kihaltak és csak nevükben vannak jelen a pártlogó alatt politizáló veszprémi ellenzéki politikusoknál.
Adamecz újbóli feltűnése tényleg összezavarhatja a baloldali matekot, hiszen egy jó választási szerepléssel akár befolyásolhatja a biztos befutó listás helyek eloszlását is a városi közgyűlésben. Úgy tudjuk, hogy ezzel a kérdéssel már elkezdtek foglalkozni egy ellenzéki párt budapesti központjában is, kérdés, hogy Adamecz kap-e és ha igen, belemegy-e bármilyen politikai alkuba.
A döntés azonban továbbra is a választók kezében lesz, akik június 9-én pontot – X-et – tehetnek a 2024-es önkormányzati választás kampányára.
