A párkereső alkalmazásokban már elterjedt jelenség, hogy az MI algoritmusok segítségével javasol potenciális partnereket a felhasználóknak. Ezek az algoritmusok az egyéni preferenciák, érdeklődési körök, és korábbi viselkedési minták alapján képesek megtalálni azokat a személyeket, akik valószínűleg a legjobban illeszkednek egymáshoz. Ezáltal az embereknek könnyebbé válik a megfelelő társ megtalálása, és az ismerkedés folyamata is hatékonyabbá válik.
Eddig minél inkább extrovertált személyiségünk volt, annál nagyobb volt az esélye, hogy valahol belebotlunk a nagy Ő-be, vagy legalábbis annak egyik alternatívájába. Egy szerelmi szál kialakulásában elengedhetetlen a megfelelő kommunikáció, a nyitottság, az érdeklődés a másik fél iránt. De lehet, most már elég lesz az is, ha csak szimplán legalább egy pro- és kontra listát össze tudunk állítani a nekünk tetsző, vagy épp kevésbé szimpatikus tulajdonságokból.
Legalábbis így volt vele az a programozó, aki helyett 5239 nővel csetelt a ChatGPT a Tinderen, a végén pedig az egyiknek közösen megkérték a kezét is. Alexander Zhadan orosz programozó a diplomáját is a mesterséges intelligenciának köszönheti, így valószínűleg kézenfekvőnek találta, hogy jövendőbelijét is annak segítségével találja meg. Felesleges mélyen szántó gondolatokba belemenni, vagy tetteinek erkölcsi és morális aspektusait vitatni, maga a technika mindenképpen újszerű és tudományosan izgalmas. Azt mindenki eldöntheti magában, hogy ez a jövőkép kell-e neki, a lehetőség megvan rá, már itt van a kezünkben.
Zhadan nem volt nagy igényű férfi, egyszerűen rábízta a Tinderre, hogy minden nőt húzzon jobbra magától, aztán szintet lépve szűrte azokat a nőket, akik túl sok szabad bőrt villantanak a képeken, illetve az asztrológiával, csillagjegyekkel kapcsolatos információkra sem volt kíváncsi. A szerencsés, vagy inkább szerencsétlen nőkkel a későbbiekben a ChatGPT beszélgetett a férfi helyett, ami részben be is vált. Az apró rendszerhiba mindössze annyi volt, hogy néha egy helyre és egy időben fixálta le a randevúkat, vagy olyan ajándékokat és virágokat ígért be a meghódítandó hölgyeknek, amikről a programozó nem is tudott.
A program végül leszűkítette az 5239 potenciális partnert négy főre, akikkel már valóban bizalmasan beszélgetett az MI, így végül eljutott a kiválasztott hölgyig, egy bizonyos Karináig, akinek még a kezét is megkérték, Zhadan és a ChatGPT közösen. A modern kor szerelmi háromszöge ez, ahol a cél közös és még férfias rivalizálás sem ütheti fel a fejét. Karina igent mondott, arról tudomásunk nincsen, hogy vajon a vasárnapi ebédnél is az MI beszélget-e majd vele, vagy férje végül hajlandó lesz érdemben is bekapcsolódni a házasságába.
A programozónak az egész procedúra nagyjából 1400 dollárba került – kb. félmillió forintba – és 120 órányi számítógép előtti üldögélésbe. Elmondása szerint abszolút megérte számára, hiszen a hétköznapi, ortodox ismerkedési módszerekkel, a hagyományos randizással ennél sokkal több idő, becslései szerint öt év kellett volna ahhoz, hogy végül oltár elé álljon. Aki egy életen át keresi a „perfect match”-et, az most lehet egy kicsit elgondolkodik, hogy ezt ilyen alacsony költségvetésből és minimális szívfájdalommal is meg lehet oldani.
Reméljük jövendőbeli gyermekeihez már azért lesz egy-két kedves szava.