Ugrás a kezdőoldalra Ugrás a tartalomhoz Ugrás a menüre

Egy kiállításba préselt év

2024. március 8. 21:15
A 2023-as kiállításaiból állított össze best of tárlatot a Művészetek háza. Az Európa Kulturális Fővárosa évre visszatekintő gyűjtemény a Dubniczay-palotában látogatható.

A kiállítás pénteki megnyitóján Porga Gyula polgármester rámutatott: szinte lehetetlen megfogalmazni a tavalyi év legemlékezetesebb pillanatát, ez a tárlat is egy szubjektív megközelítés,  ami a Művészetek Háza szemüvegén keresztül mutatja be 2023-at. A városvezető arra intett, hogy a nosztalgiázás közben azt se feledjük: csak rajtunk múlik, hogy az élmények e szokatlan sűrűsége ne csak a múltunk, hanem a jövőnk is legyen. Ez a cél: hogy az előttünk álló mindegyik év mindegyik hónapjában legyenek olyan pillanatok, amelyekre utólag jó lesz visszagondolni. 

Az a legszebb az EKF-ben, hogy nem akar abbamaradni – jegyezte meg Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter –, még márciusban is újabb kiállítások nyílnak, ami a térségben rejlő lendületet bizonyítja. Célként tűzte ki, hogy Európa vezető kreatív régiói közé tartozzunk, azok közé, ahol nem egy nagyváros húzóereje, hanem a táj és az ott élők adják a kreativitás motorját. Ehhez a jövőben is szükség van olyan összefogásra, mint amit a régió 116 települése az elmúlt években mutatott, és aminek láthatók is az eredményei. 

Winkler Nóra művészeti újságíró Raymond Carver és Murakami Haruki egy-egy kérdésfeltevése (Miről beszélünk, ha szerelemről beszélünk? Miről beszélünk, amikor futásról beszélünk?) kapcsán mutatott rá, hogy a kultúra is olyasmi, aminek ugyan ismerjük a definícióját, mégis annál sokkal gazdagabb, sűrűbb, tágasabb. A kultúrára leginkább úgy gondolunk, mint valamire, amihez szépen felöltözünk, de kultúra az is, ami a földből nő ki; az is, ahogyan beszélünk egymással. 

Az EKF akkor teljesíti a vállalását, ha ennek a nagyon tágas definíciónak mindkét végpontjáról merít: megmutatja a magaslati, kiöltözős részét, és megmutatja azt is, hogy ez belőlünk van, a miénk, ezt mi csináltuk.

 Mit tud adni egy táj a képzőművészetnek? – tette fel a kérdést Winkler. Látványelemeket, formát, motívumokat, amelyek egy egész életművet meghatározhatnak. De anyagot is ad: földet, ásványokat, amiből fizikai tárgyak készülnek. A táj otthont ad a művésznek, és izgalmas volt megismerni azt, hogy kik és hogyan dolgoznak ebben a tájban. A táj birtokba vehető, megtörténhetnek benne dolgok, amik alapvetően nem a szabad térben szoktak megtörténni – például egy pop art kiállítás. 

A művek egy része azt mutatja be, hogy mennyire eksztatikusan, fantasztikusan, ritka módon gyönyörű a táj, más részük pedig egy szubjektívebb, az élettapasztalaton átszűrt élménye a tájnak. 

Jó volt látni azt is – folytatta az újságíró –, hogy a hétköznapi emberek számára milyen tárgyak bírnak kulturális tartalommal, hogy mi az, amit a sokadik lomtalanításon is megmentenek, és generációkon át megtartanak és néznek. Mit mondanak ezek a tárgyegyüttesek, amiket végül nehéz szívvel engednek el, hogy aztán a piacokon bukkanjanak fel ismét?

Winkler Nóra szerint a 2023-ban bemutatott képzőművészeti anyag annyira széles, annyira tágas, annyira sűrű, hogy abból nehéz válogatni. 

A Művészetek Háza stábja mégis megtette, és hogy mire jutottak, azt a június 2-ig látogatható kiállításon mi magunk is szemügyre vehetjük.

Schöngrundtner Tamás
Domján Attila
további cikkek
Hollywood a Bakonyban: Oscar-díjas rendező forgatott Veszprém mellett kultúra Hollywood a Bakonyban: Oscar-díjas rendező forgatott Veszprém mellett Nem kell Budapestig menni, ha hollywoodi forgatási helyszínt keresünk. Veszprémtől alig néhány tíz kilométerre, Úrkúton is készültek jelenetek Barry Levinson The Survivor, magyarul Túlélő című filmjéhez. A Ben Foster főszereplésével készült dráma Harry Haft megrázó történetét dolgozza fel, aki Auschwitzot túlélve később profi ökölvívó lett. ma 11:09 A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról kultúra A lelet önmagában még nem történet – Felber Zsombor régész a föld alatt rejtőző múltról Mitől lesz egy régészeti lelet valódi történeti forrás? Miért lehet fontos egy törött cserépdarab, és miért veszítjük el az információ egy részét, ha egy tárgyat dokumentáció nélkül emelnek ki a földből? Többek között ezekről beszélt Felber Zsombor, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum régésze a We Are Smart! beszélgetéssorozat negyedik alkalmán. tegnap 12:51 Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel kultúra Elesni és újra fölállni – hitről és a valódi szabadságról a bakonybéli bencésekkel Mit jelent ma szerzetesnek lenni? Lemondást vagy inkább szabadságot? Van-e valódi üzenete a nagyböjtnek a rohanó hétköznapokban? És hogyan szólhat a kereszténység azokhoz, akik már örökölt szimbólumként látják a kereszteket és templomokat, de kevésbé ismerik a mögöttük álló hagyományt? tegnap 12:51

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet.

Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerint V. vagy VI. kategóriába tartozik.