Sablonok jellemzik ma már a televíziózást / Vitray, Szinetár: A Magyar Televízió 50 éve

2008. április 6. 21:11

Fél évszázaddal ezelőtt a hazai televíziózás kezdetekkor még nem voltak minták, nem volt mit követni, nekünk kellett felépíteni mindent, ki kellett találni az alapokat – jelentette ki Vitray Tamás és Szinetár Miklós, akik a Magyar Televízió történetének 50 évéről tartottak előadást a Kamera Hungária televíziós fesztivál zárónapján, a VMK-ban. Az előadók szerint ma sablonok jellemzik a televíziózást, beépültek a szokványos elemek. Ötven évvel ezelőtt még attól volt érdekes egy műsor, hogy kik szólalnak meg, s azok minden arcrezdülésére kíváncsi volt az ország. Kövesse a Vehirt a Google keresőben Válassza kedvenc forrásának, és előrébb kerülnek a híreink Beállítom

Amikor Magyarországon megjelent a televízió, ez volt szinte minden szórakozása az embereknek. Mára háttér lett a televízió. Oda-vissza kapcsolgatnak a csatornák között, és egyre kevesebben vannak, akik végighallgatnának egy színházi közvetítésben egy Csehov monológot. Szinetár Miklós szavaiból inkább keserűség tűnik ki, mint bizakodás. A versennyel, a kereskedelmi csatornák megjelenésével minden megváltozott. Ma ordítás kell, villogás kell, dinamizmus és mellesleg már az sem követelmény, hogy szép magyarsággal, tökéletes beszédtechnikával szólaljon meg valaki a televízióban. Vitray Tamás egy személyes történettel is szemléltette ezt a változást. Amikor amerikai kosárlabdázók érkeztek hozzá a stúdióba, azt várták tőle, hogy harsányan, lendületes, szélsőséges mozdulatokkal és felkiáltásokkal konferálja fel őket, amire ő akkor nem volt hajlandó. Mert az nem én vagyok – fogalmazott. A nézők megszoktak, ismerik Vitray Tamást, a megfontolt, komoly beszédstílusát, ha most egészen más eszközökkel élne, hazugnak hatna, nem pedig eredetinek, akkor pedig elveszíti hitelét.

Az MTV nagyjai úgy vélekedtek, hogy talán a legfőbb probléma, hogy képtelenek vagyunk megújulni. Mindenütt ugyan azokat a sablonokat látjuk, valóságshowkat megvásárolt licence lapján, de ha jobban megfigyeljük, még a filmekben is, kiszámíthatóan, ugyan ott és ugyan úgy dördülnek el a lövések. Joggal merül fel a kérdés, hogy ha ma ennyire szabadon történik minden a médiában, ha ma már kiveszőben vannak a régi televíziós hagyományok, akkor tanítható e egyáltalán ez a szakma. A műsorvezető kérdésére Vitray és Szinetár Miklós egyaránt úgy vélekedtek, hogy az alapok, trükkök és fogások igen. Mert a televíziózás egy szakma, aminek alapjait 50 évvel már lefektették. Akkor előttük még nem voltak minták, nem volt mit követni, ebből a szempontból nehezebb volt a dolguk. Végül is sok minden változik, mégis van, ami ugyan az marad.