A húsvétot minden évben a tavasz első teliholdját követő vasárnapon ünnepeljük.
Maga a tavasz csillagászati értelemben a nap-éj egyenlőséggel kezdődik meg március 20-án. (Fűszerezhetjük az egyenletet, ha megjegyezzük, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget a Föld Nap körüli keringése alapján határozhatjuk meg, ami nem esik tökéletesen egybe az általunk használt naptárral. 2012 és 2048 között március 20. a jeles dátum, 2048 és 2101 között március 19. lesz, majd 2102-től március 21.) Ha ön ezt bonyolultnak érzi, nincs vele egyedül, ezért a katolikus egyház az egyszerűség kedvéért önkényesen kijelölte március 21-ét a tavasz első napjának, így a húsvétot ez alapján kell számolni, függetlenül a csillagászati valóságtól.
Legkorábban abban az évben van húsvét, amikor március 21. szombatra esik, és a telihold is aznap következik be. Ekkor a holdtöltét követő első vasárnap rögtön másnapra, március 22-re esik. A leghosszabb ideig pedig akkor kell várni az ünnepre, amikor a telihold március 20-án, egy nappal a katolikus tavaszkezdet előtt történik – ekkor a tavasz első holdtöltéjére majdnem egy teljes holdciklust, 29 napot várnunk kell, és akár április 25-ig is kitolódhat az ünnep.
A 21. század hátralévő részében egyébként ez utóbbira, vagyis kései húsvétra lesz példa: 2038-ban jön április 25-én a nyuszi. Az évszázad legkorábbi húsvétja 2008-ban volt (március 23-án), a 21. századból hátralévő időszak legkorábbi húsvétja pedig március 25-én lesz 2035-ben és 2046-ban. Ha valaki az elméleti legkorábbi időpontban, március 22-én szeretné ünnepelni a húsvétot, annak jó sokáig kell élnie: erre ugyanis legközelebb 2285-ben lesz lehetőség.
